Meszes | |
Református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Járás | Edelényi |
Jogállás | község |
Polgármester | Rozgonyi Tibor (független)[1] |
Irányítószám | 3754 |
Körzethívószám | 48 |
Népesség | |
Teljes népesség | 160 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 15,35 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 11,4 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 26′ 22″, k. h. 20° 47′ 44″48.439500°N 20.795519°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 22″, k. h. 20° 47′ 44″48.439500°N 20.795519°E | |
Meszes weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Meszes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Meszes község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Szendrőtől 12 kilométerre kelet-északkeletre, a megyeszékhely Miskolctól közúton 45 kilométerre északra fekszik.
A közvetlenül határos települések: észak felől Tornabarakony, kelet felől Rakacaszend (6 km), dél felől Galvács, délnyugat felől Szendrő (12 km), nyugat felől Szalonna (7 km), Martonyi (6 km). A legközelebbi város Szendrő.
Csak közúton közelíthető meg, Szalonna vagy Rakacaszend érintésével, a 2613-as úton.
A település nevét először 1317-ben említik, Mezes alakban írva. A középkorban királynéi birtok volt. Később a Rákócziak birtoka a 18. század elejéig, mikor a szatmári béke után a kincstár lefoglalta.
1961-ben termelőszövetkezete alakult.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 197 | 200 | 191 | 162 | 151 | 154 | 160 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,6% németnek mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,3%, református 33%, görögkatolikus 4,3%, felekezeten kívüli 7,4% (14,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,1% volt római katolikus, 29,8% református, 4,6% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 5,3% felekezeten kívüli (26,5% nem válaszolt).[13]