Metamitron | |||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 41394-05-2 | ||
ChemSpider | 35563 | ||
EINECS-szám | 255-349-3 | ||
RTECS szám | XZ3015000 | ||
| |||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C10H10N4O | ||
Moláris tömeg | 202,21 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen vagy sárga kristályok | ||
Sűrűség | 1,34 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 167–170 °C | ||
Forráspont | 335,8 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | 1,7 g/l | ||
Törésmutató (nD) | 1,672 | ||
Gőznyomás | 0,00086 mPa (20°C) | ||
Megoszlási hányados | 0,83 (oktanol/víz) | ||
Veszélyek | |||
MSDS | VIKING 700SC | ||
EU osztályozás | Xn N | ||
R mondatok | R22 R50/53 | ||
S mondatok | (S1/2) S13 S20/21 S24/25 S26 S28 S36/37/39 S45 | ||
Lobbanáspont | 156,9 | ||
LD50 | >2000 mg/tskg (patkány, szájon át)[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A metamitron a mezőgazdaságban használt gyomirtó permetezőszer. Kétszikű gyomok ellen hatásos mind talaj-, mind levélherbicidként. Magyarországon kizárólag cukorrépában alkalmazzák, mert gyorsan lebomlik benne, de alkalmazható takarmányrépában és céklában is.[2] Nyugat-Európában az almatermés ritkítására is kísérleteznek vele.[3]
A gyomok fotoszintézisét gátolja. Hatása levélszáradás, lankadás formájában jelentkezik.
A cukorrépa vetése után/kelése előtt, és/vagy a kelés után kétszer. A kelés előtti kezelés jó hatékonyságához jól elmunkált talajfelszín, valamint a kijuttatás után két héten belül 10–20 mm csapadék szükséges.
Kelés után először a cukorrépa 2–4-, a gyomok 2-leveles koráig, majd 6–8 nap múlva kell a kezelést elvégezni.
Vizes szuszpenzióból 2–3 kg/ha szükséges, de más szerekkel (pl. dezmedifám[4], etofumezát[5], fenmedifám[6], kloridazon[7]) kombinálva a mennyiség csökkenthető.
A metatmitron II. kategóriájú szer, azaz csak középfokú növényvédelmi képesítéssel forgalmazható ill. használható fel.
Nem jelölésköteles gyenge méreg. Vízi szervezetekre közepesen veszélyes; a felszíni vizektől előírt biztonsági távolság 50 méter. Méhekre nem, közegészségügyi szempontból mérsékelten veszélyes.[1]
A vízben és a talajban természetes úton lebomlik[8] 4–8-napos becsült felezési idővel.