Meteora sporadica | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
Tudományos név | ||||||||
Meteora sporadica Hausmann et al. 2002 | ||||||||
Hivatkozások | ||||||||
A Wikifajok tartalmaz Meteora sporadica témájú rendszertani információt. |
A Meteora sporadica szabadon élő tengeri eukarióta egysejtű. 2002-ben írták le Hausmann és társai, miután a Meteor kutatóhajó 40. útja (1997. december 30.) során a Szporadész-medencében (a Földközi-tenger keleti részén) 1230 méter mélyből gyűjtötte.[1][2] Az egysejtűek pálcikaszerű folytatással rendelkeznek előre és hátra.[1] E különleges morfológia eltér minden más ismert protisztacsoporttól, így incertae sedis protisztaként lett besorolva.[1] A Meteora sporadica a Meteora egyetlen ismert faja.[1][3]
20 évvel később a Meteora filogenetikai analízise továbbra se határozott meg ismert eukariótacsoporthoz való egyértelmű kapcsolatot, így lehetséges, hogy új magas taxonómiai szintű eukariótataxonról van szó.[3] 2024-ben felfedezték, hogy a Hemimastigophora rokona lehet.[4]
Galindo et al. a faj újrafelfedezéséről szóló 2022-es értekezésükben elkészítették annak teljes leírását.[3] Nagyrészt az eredeti leírásnak felel meg:
A M. sporadica átlátszó eukarióta egysejtű. Sejtteste ovális, hossza mintegy 3,22 (1,99–3,84), szélessége 2,76 (1,8–3,62) μm,[3] ami az eredeti leírásnak megfelel (3,0–4,4 μm hosszú és 2,0–4,0 μm széles).[1][3] Nincs ostora, de kétoldalt rövid karszerű, anteroposterior (tengely mentén előre és hátra) irányban hosszabb folytatásai vannak.[1][3] Az oldalsó folytatások függetlenül mozognak evezőszerűen, segítve az előrehaladást.[1] A rövid folytatások hossza 1,58 (0,87–3,83), illetve 1,69 (1,00–3,55) μm, a hosszúaké 5,35 (3,7–8,72) és 4,12 (2,5–5,79) μm.[3] Galindo et al. bár nem figyelték meg a Hausmann et al. által 2002-ben megfigyelt leghosszabbakat, ahol a laterálisak 5,8, az axiálisak 17,3 μm-esek is lehettek,[1][3] de megfigyelték, hogy a laterális függelékek hossza a sejttestbe való visszahúzással vagy a kiterjesztéssel gyorsan változhat.[3] A megfigyelés megerősítette, hogy a bal és jobb függelékek mintegy azonos hosszúak, míg a hátulsók az elülsőknél hosszabbak.[1][3]
Először mélytengeri üledékben írták le 1230 m mélyben a nevét adó Szporadész-medencében a Földközi-tenger keleti részén.[1] Galindo et al. a sekély Malo jezero lagúnában („kis tenger”, Mljet szigete, Horvátország) gyűjtötték a fajt 2014 júliusában.[3]
Galindo et al. (2022) a kutatáshoz kriokonzervált anyagot olvasztottak fel, és a faj mennyiségét több nap szobahőmérsékleten való tárolás után növelni tudták. Ugyanekkor a fajjal együtt néhány további élőlényt is találtak, melyeket Hausmann et al. is találtak az első leíráskor, ilyenek például az Amastigomonas spp. (Obazoa, Apusomonadida), az Ancyromonas spp. (Loukozoa, Ancyromonadida) és a Rhynchomonas nasuta (Euglenozoa, Kinetoplastida, Neobodonida) Ezek mindegyike bakterivor, lebegő élőlények, melyek feltehetően a M. sporadicával közös biotópban tudnak élni vagy táplálékot keresni.[3]
Az eredeti leírás szerint elülső és hátulsó függelékekkel rendelkező baktériumszerű szemcséket találtak.[1] Galindo et al. (2022) szerint számuk ismeretlen, a megfigyelés szerint a felület mentén haladnak, és végül fagocitózissal a sejttestbe kerülnek.[3]
A Galindo et al. (2020) által leírt élőlények az elsőként leírtaktól való különbsége olyan csekély, hogy a Meteora génusz új fajába való besorolás nem volt megalapozott, így a horvátországi izolátum CRO19MET besorolással új törzsként lett azonosítva.[3]
A faj különleges morfológiája miatt incertae sedis (bizonytalan helyzetű).[1] Galindo et al. (2022. augusztus) a faj filogenetikáját a 18S rRNS alapján kutatva kiderítették, hogy a M. sporadica a Haptophyta csoporttal lehet rokon. E kapcsolatok azonban gyengék, így filogenetikai helye ismeretlen, így a Meteora ismeretlen magasabb taxonómiai csoportba tartozhat. Erre jutottak 2022 júniusában Xavier Grau-Bové et al. a kromatinevolúcióról szóló tanulmányban, ahol a Meteorát a 8 korán kialakult eukariótakládhoz számította, melyek pontos filogenetikai kapcsolatait nem tudták megismerni.[3][5]
Génusz: Meteora (Hausmann, Weitere, Wolf & Arndt, 2002)[1][6]
A Meteora génusz neve a Meteor kutatóhajó nevéből ered, a fajjelölő sporadica a Szporadész-medence nevére utal. A névadás utal az első leírás eredetére.[1]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Meteora sporadica című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.