Mezőgyán | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Sarkadi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dani Attila (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5732 | ||
Körzethívószám | 66 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 824 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 17,57 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 59,87 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 52′, k. h. 21° 32′46.866667°N 21.533333°EKoordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 21° 32′46.866667°N 21.533333°E | |||
Mezőgyán weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőgyán témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mezőgyán község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Békés vármegyében, Sarkadtól északkeletre, Geszt nyugati szomszédságában fekvő település. További szomszédai: észak felől Zsadány, dél felől Újszalonta, délnyugat felől Sarkadkeresztúr, északnyugat felől pedig Okány. Délkeleti irányból Romániához, jobbára Nagyszalontához tartozó területek határolják; Sarkaddal közvetlenül nem határos.
Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét keleti vidékén fekszik.[3]
Közigazgatásilag hozzá tartozik Nagygyanté is, amely a település központjától 7 kilométerre nyugatra terül el.
A két településrész közül Nagygyanté fekvése kedvezőbb, a közúti megközelítés tekintetében, mert áthalad rajta a Furtától Komádin és Sarkadon át egészen Gyuláig húzódó 4219-es út, ezen érhető el az említett települések mindegyike felől. Mezőgyán központja csak az előbbi útról letérve érhető el, Zsadány felől a 4242-es, Nagygyanté felől pedig a 42 154-es úton.
Keleti szomszédja, Geszt csak Mezőgyán központján keresztül közelíthető meg, ugyancsak a 42 154-es úton.
Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasútállomás a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal Okány vasútállomása.
Mezőgyán a 13. század elején már mint a királyi várszolgák lakhelye szerepelt.
1463-ban az Andacsy családnak volt itt birtoka, később a település kincstári birtok lett, aztán a borosjenői Tisza család lett itt birtokos.
1552-ben Bay Péternek is volt itt kisebb részbirtoka.
A 20. század elején Tisza Kálmán és a nagyváradi 1. sz. püspökség birtoka volt.
Mezőgyánhoz tartoztak Kéza, Nagy-Gyanté, Kis-Gyanté puszták is.
A falu határában, a Mezőgyán és Gyanté puszta közötti Csapás-éren a törökdúlások alatt egy ütközet zajlott le.
Az 1870-es években itt, a Csapás-ér mellett gátépítést végeztek, s a munkálatok során nagy mennyiségű török kardot, zablát, kengyelt, nyeregkápát stb. találtak.
A trianoni békeszerződés előtt Mezőgyán Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.
A településen 2004. július 25-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A posztért aránylag sok, öt jelölt indult, de a győztes egymaga is majdnem meg tudta szerezni a szavazatok abszolút többségét, 48,73 %-os eredményével.[8]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1117 | 1090 | 1058 | 895 | 861 | 877 | 824 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 19,1% cigánynak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,7%, református 39,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 31,6% (21,6% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,8% volt református, 2% római katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,3% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 36,2% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).[16]
A 19. század közepén élt egy kis zsidó közösség a faluban. Temetővel, imaházzal rendelkeztek. Temetőjük területét a gróf Tisza családtól kapták. A holokauszt idejére minden zsidó család elköltözött. A kis sírkertet a háború után megszüntették.