Mezőladány | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kisvárdai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bartha Attila (független)[1] | ||
Irányítószám | 4641 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 899 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 80,45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′, k. h. 22° 13′48.283333°N 22.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 17′, k. h. 22° 13′48.283333°N 22.216667°E | |||
Mezőladány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőladány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mezőladány község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
A vármegye és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, a Tisza bal partján.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Benk, kelet felől a folyó túlpartján fekvő Mátyus, délkelet felől a szintén túlparti Tiszakerecseny, dél felől Újkenéz, nyugat felől Tornyospálca (utóbbival szinte teljesen összenőtt), északnyugat felől pedig Mándok.
A térség fontosabb települései közül Mándok6, Tuzsér 12, Záhony 20, Vásárosnamény 22, Aranyosapáti 7,5, Benk 5,5, Eperjeske pedig 11 kilométer távolságra található.
Csak közúton érhető el, Mándok vagy Újkenéz érintésével a 4115-ös, Tornyospálcán keresztül pedig a 4111-es úton. Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, kisvárdai letéréssel.
Mezőladány és környéke már ősidők óta lakott hely, ezt a régi Őrmező falu Cserepes-Kenéz határrészén talált bronzkori eszközök is alátámasztják.
A falu az 1900-as évek elején Őr-Ladány és Őrmező települések egyesüléséből keletkezett.
az 1900-as évek elején egy 86 házból álló 450, nagyrészt ev. református lakosú kisközség volt. A falut az oklevelek 1332-ben említették először a pápai tizedlajstromban. 1480-ban a Bacskay család volt a település földesura. A 18-19. században több birtokos osztozott rajta: a gróf Forgách, gróf Vay, báró Horváth, a szatmári püspökség, Leövey, Jékey, Király, Pethő, Szuhay, Uzonyi és Eördögh családok. Református templomának építési ideje nem ismert. A faluhoz tartozott Endes puszta is.
Az 1900-as évek elején 131 házból álló 597, nagyobbrészt római- és görögkatolikus lakosú kisközség volt. 1435-ben kelt leleszi orsz.llt. oklevelében már Őrmező néven említik nevét. 1483-ban földesurai a Petneházy, valamint a Forgách családok voltak. A község Cserepes-Kenéz által kitelepülés céljából vásárolt határrészén az 1896-ban végzett ásatásokon bronzkor-ból származó eszközöket találtak.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1086 | 1101 | 1138 | 1031 | 943 | 921 | 899 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 82,5%-a magyar, 17,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 25,8% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,8%, református 37,2%, görögkatolikus 17%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4% (13,4% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% cigánynak, 1,1% ukránnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,3% volt római katolikus, 40,2% református, 16,8% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,6% felekezeten kívüli (17,3% nem válaszolt).[13]
Járványok,betegségek Őrladány,Őrmező,Endes településeken