Mezőladány

Ez a szócikk a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Ladány (egyértelműsítő lap).
Mezőladány
Mezőladány címere
Mezőladány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásközség
PolgármesterBartha Attila (független)[1]
Irányítószám4641
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség899 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség80,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′, k. h. 22° 13′48.283333°N 22.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 17′, k. h. 22° 13′48.283333°N 22.216667°E
Mezőladány (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Mezőladány
Mezőladány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Mezőladány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőladány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőladány község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, a Tisza bal partján.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Benk, kelet felől a folyó túlpartján fekvő Mátyus, délkelet felől a szintén túlparti Tiszakerecseny, dél felől Újkenéz, nyugat felől Tornyospálca (utóbbival szinte teljesen összenőtt), északnyugat felől pedig Mándok.

A térség fontosabb települései közül Mándok6, Tuzsér 12, Záhony 20, Vásárosnamény 22, Aranyosapáti 7,5, Benk 5,5, Eperjeske pedig 11 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Mándok vagy Újkenéz érintésével a 4115-ös, Tornyospálcán keresztül pedig a 4111-es úton. Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, kisvárdai letéréssel.

Története

[szerkesztés]

Mezőladány és környéke már ősidők óta lakott hely, ezt a régi Őrmező falu Cserepes-Kenéz határrészén talált bronzkori eszközök is alátámasztják.

A falu az 1900-as évek elején Őr-Ladány és Őrmező települések egyesüléséből keletkezett.

Őr-Ladány

[szerkesztés]

az 1900-as évek elején egy 86 házból álló 450, nagyrészt ev. református lakosú kisközség volt. A falut az oklevelek 1332-ben említették először a pápai tizedlajstromban. 1480-ban a Bacskay család volt a település földesura. A 18-19. században több birtokos osztozott rajta: a gróf Forgách, gróf Vay, báró Horváth, a szatmári püspökség, Leövey, Jékey, Király, Pethő, Szuhay, Uzonyi és Eördögh családok. Református templomának építési ideje nem ismert. A faluhoz tartozott Endes puszta is.

Őrmező

[szerkesztés]

Az 1900-as évek elején 131 házból álló 597, nagyobbrészt római- és görögkatolikus lakosú kisközség volt. 1435-ben kelt leleszi orsz.llt. oklevelében már Őrmező néven említik nevét. 1483-ban földesurai a Petneházy, valamint a Forgách családok voltak. A község Cserepes-Kenéz által kitelepülés céljából vásárolt határrészén az 1896-ban végzett ásatásokon bronzkor-ból származó eszközöket találtak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bakó Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Bakó Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Bakó Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Bakó Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Bakó Ferenc (Fidesz)[7]
  • 2010–2014: Ifj. Bartha Attila (független)[8]
  • 2014–2019: Bartha Attila (független)[9]
  • 2019–2024: Bartha Attila (független)[10]
  • 2024– : Bartha Attila (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1086
1101
1138
1031
943
921
899
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 82,5%-a magyar, 17,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 25,8% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,8%, református 37,2%, görögkatolikus 17%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4% (13,4% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% cigánynak, 1,1% ukránnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,3% volt római katolikus, 40,2% református, 16,8% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,6% felekezeten kívüli (17,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus templom
  • Zsidó temető

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  6. ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  9. ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  10. ↑ Mezőladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Mezőladány Helységnévtár
  13. ↑ Mezőladány Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

 Járványok,betegségek Őrladány,Őrmező,Endes településeken

Kelevény, himlő, kolera

Mezőladány a Facebookon

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]