Mezőnyárád | |||
Mezőnyárád légifotója | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Mezőkövesdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bárdos József Szabolcs (független)[1] | ||
Irányítószám | 3421 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1527 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 113,37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 50′ 49″, k. h. 20° 40′ 27″47.847050°N 20.674181°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 49″, k. h. 20° 40′ 27″47.847050°N 20.674181°E | |||
Mezőnyárád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőnyárád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mezőnyárád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.
A vármegye déli részén, Mezőkövesdtől 10, Miskolctól közúton 30 kilométerre délre fekszik. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Bükkábrány (3 km), dél felől Mezőkeresztes (4 km), délnyugat felől Mezőkövesd (10 km), nyugat felől Tard, északnyugat felől pedig Tibolddaróc.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a belterületének keleti és északi széle mentén halad el, ez köti össze] Mezőkövesddel és Bükkábránnyal, illetve azokon keresztül az ország távolabbi részeivel is. Délebbi szomszédai a 3304-es úton érhető el, Tardra (illetve azon át Cserépváraljára) pedig a 25 113-as számú mellékút vezet, a nyugati határszéle közeléből.
Vasúton is megközelíthető, a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon; vasútállomása Mezőkeresztessel közös, és közúton a két települést összekötő 3304-es útból kiágazó 33 306-os számú mellékúton érhető el.
A nyárád szó olyan vízfolyást vagy más vizes területet jelent, amelynek környékén sok a nyárfa. Nyárád, vagy Nyárágy nevű személynév is volt, így eredhet a neve személynévből is.
Úgy tűnik, hogy ez szakasz külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! |
A településen a 2014. október 12-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen, a kormányzó pártszövetség jelöltje, Sümegi Péter és a független jelöltként induló Bárdos József Szabolcs között: mindketten 343-at szereztek meg a 746 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2015. január 25-én tartották meg,[9] magasabb választói aktivitás mellett és immár csak két jelölt részvételével, ez a helyzet pedig a független aspiráns javára döntötte el a voksolást, 19 szavazatnyi különbséggel.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1630 | 1629 | 1603 | 1609 | 1533 | 1512 | 1527 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar nemzetiségű lakossága volt.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,2%, református 9,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 6,1% (22,4% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szlovénnek, örménynek és lengyelnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,3% volt római katolikus, 10,4% református, 0,8% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 5,4% felekezeten kívüli (28,9% nem válaszolt).[15]