Mihajlovkai járás (Tengermellék)
| Mihajlovkai járás | |||
_(18).JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Tengermelléki határterület | ||
| Székhely | Mihajlovka | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 28 755 fő (2023)[1] | ||
| Terület | 2741,4 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mihajlovkai járás
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 43° 57′ 30″, k. h. 132° 01′ 01″43.958300°N 132.017000°EKoordináták: é. sz. 43° 57′ 30″, k. h. 132° 01′ 01″43.958300°N 132.017000°E | |||
 | |||
| Elhelyezkedése | |||
| Mihajlovkai járás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mihajlovkai járás témájú médiaállományokat. | |||
_(2006).png)
.PNG)
A Mihajlovkai járás (Михайловский район) a Tengermelléki határterület (Oroszország) délnyugati részén fekszik, székhelye Mihajlovka falu (9,6 ezer lakos), amely Vlagyivosztoktól 122 km-re fekszik északra. Területe 2712 km², lakossága (2005-ben) 37,1 ezer fő volt, népsűrűsége 14 fő/km².
.png)
Általános információk
[szerkesztés]A Tengermellék viszonylag sűrűbben lakott déli részéhez tartozik, 12 községre és 1 városi jellegű településre (Novosahtyinszkij, 8,3 ezer lakos) oszlik (összesen 31 települése van). Északnyugat-délkeleti irányban nyúlik el, délről az Usszurijszki, nyugatról az Oktyabrszkij, keletről az Anucsinói, északról a Horoli és a Csernyigovkai járások határolják. Területén húzódik az Usszuri és a Japán-tenger közötti alacsony vízválasztó. Keleti részét a Szihote-Aliny vulkáni eredetű előhegysége, a Przsevalszkij-hg. borítja, itt található a legtöbb erdő is (a járás területének 45%-át borítja erdő).
- A járás térképe Archiválva 2005. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
Története
[szerkesztés]A járás területén már a középkorban is voltak emberi települések, ezeknek nyomait Ivanovka és Oszinovka környékén tárták fel. Az első orosz települést, Mihajlovkát 1870-1871-ben alapították Kameny-Ribolovból érkezett telepesek. A második bevándorlási hullám az 1880-as években érkezett, 1883-ban alapították Pavlovkát, Grigorjevkát és Ivanovkát; 1885-ben Kremovót, Ljalicsit, Nyikolajevkát és Sirjajevkát. Ekkoriban a vidéken az egyik fő gazdasági ág a méhészkedés volt. 1894-ben tartották meg az első vásárt Mihajlovkában, amely a terület központjává vált, főként a Transzszibériai vasútvonal megépülése után. A forradalom utáni területi átszervezéskor, 1926-ban alakult meg a Mihajlovkai járás (ekkor még 23 községgel, melyeknek száma az egyesítésekkel azóta felére csökkent). 1963-1965 között ideiglenesen az Usszurijszki járáshoz tartozott. Az 1960-as években a járás arculata teljesen átalakult, ekkor kezdődött ugyanis a helyi barnaszénkészletek kitermelése. Napjainkban is ez a járás meghatározó gazdasági ága.
Népesség
[szerkesztés]- 1989-ben 44 150 lakosa volt.
- 2002-ben 37 541 lakosa volt.
- 2010-ben 34 434 lakosa volt.
Gazdaság
[szerkesztés]A legnagyobb jelentőséggel az óharmadidőszaki barnaszén kitermelése bír, a 2000-es évek elején az évi kitermelés 3 millió tonna körül mozgott. Két nagy bányaüzem folytat kitermelést, a novosahtyinszki Novosahtyinszkoje és a Primorszkaja Ugolnaja Kompanyija. A Tengermelléken egyedül itt folyik germánium-kitermelés. Építőanyagipara, élelmiszeripara és fafeldolgozó ipara is említést érdemel.
Látnivalók
[szerkesztés]A járás legismertebb látványosság a Ljalicsi falu közelében található Lótusz-tó (Lotoszovoje ozero), amely védelmet élvez. Az ivanovkai erdőgazdasághoz tartozó tangazdaságban a Tengermellék flórájának jellemző fajtái (például koreai cédrus) találhatóak. A járási honismereti múzeum 2000 óta működik Mihajlovkában. Sirjajevka és Taraszovka között védett nyírfaliget található. Leghíresebb forrása a Szerebrjannij Kljucs.
További információk
[szerkesztés]- A járás hivatalos honlapja Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly.
- A 2010-es népszámlálás adatai: http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/perepis_itogi1612.htm Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
