Milen vára | |
Milengrad | |
Ország | Horvátország |
Mai település | Grtovec |
Tszf. magasság | 430 m |
Épült | 13. század |
Elhagyták | 17. század (elhagyták) |
Állapota | rom |
Típusa | hegyvidéki |
Építőanyaga | kő |
Védettség | műemlék, örökségvédelmi jegyzékszám: Z-3511[1] |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 09′ 47″, k. h. 16° 10′ 12″46.163056°N 16.170000°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 47″, k. h. 16° 10′ 12″46.163056°N 16.170000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Milen vára témájú médiaállományokat. |
Milen vára (horvátul: Milengrad) egy várrom Horvátországban, a Budinščinához tartozó Grtovec település határában.
Grtovec településtől északra, az Ivaneci-hegység egyik 430 méter magas meredek sziklaszirtjén találhatók igen tekintélyes romjai.
Milenvárat valószínűleg még a 13. században építették, de csak 1309-ben említik először, amikor Loránd fia Mikcstől, a Herkfy család kezére került. A zajezdai uradalom székhelye volt. 1536-ban Herkfy Katalin házasságával egy része Patacsich Miklósé lett és egészen a 17. század közepéig e két család birtoka volt. Ekkor a kihalt Herkfy család birtokrészét is a Patacsich család örökölte meg. A Patacsichok miután felépítették a Zajezda település melletti új kastélyukat a várat felhagyták. 1683-ban már elhagyott várként említik.
A vár alaprajza egy szabálytalan négyszögalakot mutat, melynek hosszabbik oldala 35 méter, rövidebb oldala mintegy 30 méter. A várhegyet három oldalról egy természetes sziklafal határolja, míg a keleti oldalát egy sziklába vágott árok választja el az Ivánscsica hegység nyugati lejtőjétől. Így csak erről az oldalról lehetett megközelíteni. A vár keleti oldalán található, ma is nagyon jó állapotú várkapuhoz egy természetes sziklahasadékon keresztül lehetett jutni. Itt egy fából készült hídon juthatunk a várba. A vár északkeleti sarkában találhatók a valaha kétemeletes, kétszárnyú palota maradványai. A palota északi falában, négy középkori árnyékszék maradványai figyelhetők meg. Falában, számos kulcslyuk alakú lőrés és ülőfülkés ablaknyílás is látható. Egyik helyiségében még a kéménykürtő is fennmaradt. A palotától délre a várkaput egy erős, két ágyúlőréses, mintegy 6 méteres átmérőjű, félköríves bástya is védte. A szokatlanul erős keleti várfal eredetileg pártázott volt, ennek nyomai még a közelmúltban is láthatók voltak. A déli várfalhoz utólag egy kisebb, négyszögletes, mára már félig leomlott tornyot építettek. Az északi és nyugati oldalon a vár kitűnő elhelyezése miatt nem volt szükség védművekre. A tágas várudvaron épületeknek nincs nyoma, egyedül a nyugati fal előtt látszik egy falvonulat, mely talán az itt lévő gazdasági épület udvari falát jelöli.