Miliász

Miliász (görög nyelven Μιλυάς) egy hegyvidéki ország volt az ókori Anatólia (mai Törökország) délnyugati területén. Általában Észak-Lükia utódkirályságának, illetve Dél-Pizídia és Kelet-Phrügia részeként tartják számon, de Hérodotosz állítása szerint Miliász tartomány határait sosem jelölték ki pontosan.

Miliász területének őslakói miliaiaknak, azaz miliásziaknak (miliek, milüák, görög nyelven Μιλύαι) nevezték magukat, azonban a legkorábbi, ismert elnevezésük a Sólymoi (Σόλυμοι), vagyis szolümoszok (szolimok, szolimaiak).^[1] Ezeket az elnevezéseket vélhetően a mai Törökország Antalya tartományában található Szolima-hegység után kapták.^[2] Louis Feldman – más kutatók által még általánosan el nem fogadott – véleménye szerint a szolimaiak eredetileg egy máig hitelesítetlen sémi nyelvet beszéltek, a mili nyelv viszont az indoeurópai nyelvcsaládba tartozott.

Elhelyezkedése

A Miliász nevet időnként csak Lükia egyik részének meghatározására használták, az elnevezés azonban a Szeleukidák szíriai hódításait követően a Lükiával határos Pizídia délnyugati részére, a Termesszosz városa és a Kadmosz (Baba Dagh) lába között elterülő területre korlátozódott. A későbbiekben ezt a területet – amelynek nyugati része a Cabalia nevet viselte – olykor Lükia részeként tartották számon (például Klaudiosz Ptolemaiosz), olykor pedig Pamphülia vagy Pizídia részeként írták le (például Idősebb Plinius). Nagy Antiokhosz hódításai után a rómaiak Eumenésznek engedték át az országot, bár annak uralkodói továbbra is pizídiai hercegek maradtak.

Földrajza

A szolimok vélhetően egy anatóliai hegység, a Szolima (később Güllük Dagi) után kapták a nevüket.

Miliász javarészt egyenetlen, hegyvidéki területekből állt, de termékeny síkságok is tartoztak hozzá. Az elnevezése, amely a homéroszi eposzokban nem szerepelt, feltehetően azoktól a fennmaradt miliektől ered, akiket a termilákként (később lükökként) ismert krétai megszállók üldöztek a hegyekbe.^[3]

Miliász legfontosabb városai Cibyra (Cibyratis), Oenoanda, Balbura és Bubon voltak, amelyek egy tetrapoliszt alkottak.^[4]^[5] Néhány szerző egy Miliász nevű várost is megemlít, amely Pizídiában lehetett, Termesszosztól északra.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Milyas című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

Alan S. Hall: The Milyadeis and Their Territory. In: Anatolian Studies. 36. k., 1986, 137–157. o.
Peter Talloen: Cult in Pisidia. Religious Practice in Southwestern Asia Minor from Alexander the Great to the Rise of Christianity (= Studies in Eastern Mediterranean Archaeology. 10. k.) Brepols, Turnhout 2015, ISBN 978-2-5039-9114-6.

Jegyzetek

↑ Hérodotosz. Herodotos történeti könyvei, 1-3 Herodotos történeti könyvei 1-3/I-IX., ford., bev., jegyz. Geréb József, Görög és latin remekírók, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia (1893) „Mert az a föld, a melyen most a lykiaiak laknak, régente Mylias vala, a myliaiakat pedig akkor solymusoknak nevezték.”
↑ Likia. www.arcanum.com „Határai: északon a Tauros-hegy és Frigia (részben Pizidia is); északon és északkeleten a Szolima hegység és Klimax szoros (...) Legrégibb lakói a miliek (ugylátszik hegyekbe szorult őslakók) és a feniciai eredetü szolimok (...)”
↑ Hérodotosz. Herodotos történeti könyvei, 1-3 Herodotos történeti könyvei 1-3/I-IX., ford., bev., jegyz. Geréb József, Görög és latin remekírók, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia (1893) „Kréta volt eredeti hazájuk és hajdan termiláknak hívták őket, de az athéni Pandion fiának, Lykosnak nevét vették föl.”
↑ Cibyra. mek.oszk.hu (Hozzáférés: 2023. március 4.) „(...) legfontosabb hely Cabaliában, melyet róla Cibyratisnek is neveznek, 189 körül Kr. e. székhelye egy fejedelemségnek, 81 óta Kr. e. egy Tetrapolishoz tartozik (...)”
↑ Tetrapolis. Szerk. Pecz Vilmos arcanum.hu. Franklin Társulat (1902) (Hozzáférés: 2023. március 4.) „Tetrapolis, négy városból álló szövetségek neve; ilyen volt pl. (...) Lycia, Cabalia tartományában Cibyra, Oenoanda, Bubon és Balbura (...)”

[1] Hérodotosz. Herodotos történeti könyvei, 1-3 Herodotos történeti könyvei 1-3/I-IX., ford., bev., jegyz. Geréb József, Görög és latin remekírók, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia (1893) „Mert az a föld, a melyen most a lykiaiak laknak, régente Mylias vala, a myliaiakat pedig akkor solymusoknak nevezték.”

[2] Likia. www.arcanum.com „Határai: északon a Tauros-hegy és Frigia (részben Pizidia is); északon és északkeleten a Szolima hegység és Klimax szoros (...) Legrégibb lakói a miliek (ugylátszik hegyekbe szorult őslakók) és a feniciai eredetü szolimok (...)”

[3] Hérodotosz. Herodotos történeti könyvei, 1-3 Herodotos történeti könyvei 1-3/I-IX., ford., bev., jegyz. Geréb József, Görög és latin remekírók, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia (1893) „Kréta volt eredeti hazájuk és hajdan termiláknak hívták őket, de az athéni Pandion fiának, Lykosnak nevét vették föl.”

[4] Cibyra. mek.oszk.hu (Hozzáférés: 2023. március 4.) „(...) legfontosabb hely Cabaliában, melyet róla Cibyratisnek is neveznek, 189 körül Kr. e. székhelye egy fejedelemségnek, 81 óta Kr. e. egy Tetrapolishoz tartozik (...)”

[5] Tetrapolis. Szerk. Pecz Vilmos arcanum.hu. Franklin Társulat (1902) (Hozzáférés: 2023. március 4.) „Tetrapolis, négy városból álló szövetségek neve; ilyen volt pl. (...) Lycia, Cabalia tartományában Cibyra, Oenoanda, Bubon és Balbura (...)”

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]