Miszmogyorós

Miszmogyorós (Tăuții-Măgherăuș)
Polgármesteri hivatal
Polgármesteri hivatal
Miszmogyorós címere
Miszmogyorós címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
Rangváros
KözségközpontTăuții-Măgherăuș
Beosztott falvak
PolgármesterMarinescu Dumitru
Irányítószám437345
SIRUTA-kód106461
Népesség
Népesség4217 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-
Magyar lakosság732 (9%, 2021)[3]
Község népessége8463 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség67,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület125,64 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′ 04″, k. h. 23° 28′ 20″47.667800°N 23.472200°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 04″, k. h. 23° 28′ 20″47.667800°N 23.472200°E
Miszmogyorós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miszmogyorós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Miszmogyorós (románul: Tăuții-Măgherăuș) város Romániában, Máramaros megyében. 1927 óta magába foglalja a korábbi Misztótfalut.

Földrajz

[szerkesztés]

Nagybányától kb. 11 km-re található. Van egy róla elnevezett tó is, románul lacul Tăuții-Măgherăuș.

Történelem

[szerkesztés]

Miszmogyorós nevét az oklevelek 1424-ben említették először Monyoros néven, 1490-ben Monyaros, 1493-ban Kysmonyoros, Naghmonyoros, 1750-ben Magyaros, 1760–1762-ben Kis-Tótfalu, 1808-ban Tótfalu (Kis-), 1828-ban Misz Mogyoros (Nagy), 1851-ben Mogyorósnak írták.

A település a környék többi falvaival együtt a XIII-XV. században települt, a Móricz család meggyesaljai uradalmának déli részén. Később a szinéri uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. 1608-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelem Szirmai Györgynek adományozta Monyorost. 1642-ben az erdőszádai uradalom része lett, és egyben a szatmári váré lett. Az 1800-as évek végén nagyobb birtokosa nem volt.

Miszmogyorós régen népes helység volt, azonban a XVII. században annyira elpusztult, hogy lakosai elmenekültek a településről. A falut egykor magyarok lakták, kiknek a templomát 1815-ben megyei határozattal a románok kapták meg.

Az 1800-as évek végén a nagybányai járáshoz tartozó településnek 415 lakosa volt, akik közül 54 magyar, a többi görögkatolikus román. A településen ekkor 87 ház állt. Határa 1147 katasztrális hold volt.

A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye nagybányai járásához tartozott.

2004-ben nyilvánították várossá.[4]

Közlekedés

[szerkesztés]

Nagybánya repülőtere, a nagybányai nemzetközi repülőtér Miszmogyoróson található.[5]

Személyek

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  4. ↑ LEGE nr. 83 din 5 aprilie 2004 pentru declararea ca oraşe a unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)
  5. ↑ Prezentare (román nyelven). Nagybányai repülőtér, 2011. [2012. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 4.)

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

További információk

[szerkesztés]