Moosbrunn | |||
A Szt. Lőrinc-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Bruck an der Leitha-i járás (2017. január 1. – ) | ||
Irányítószám | 2440, 2441 | ||
Körzethívószám | 02234 | ||
Forgalmi rendszám | BL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1777 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 186 m | ||
Terület | 16,88 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 01′, k. h. 16° 27′48.016667°N 16.450000°EKoordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 16° 27′48.016667°N 16.450000°E | |||
Moosbrunn weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Moosbrunn témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Moosbrunn osztrák község Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 1804 lakosa volt.
Moosbrunn a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében, a Piesting folyó mentén. Területének 3,1%-a erdő, 84,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.
A környező önkormányzatok: északra Himberg, északkeletre Gramatneusiedl, délkeletre Mitterndorf an der Fischa, délnyugatra Ebreichsdorf.
A települést 1120-ban említik először, akkor még mint "Brunnent" (kút, forrás). A mocsaras folyómenti tájra utaló "Moos" előtag 1300 körül került a neve elé.
Az 1938-as Anschlusst követően kialakították Nagy-Bécset és Moosbrunnt is a főváros 23. kerületéhez csatolták. Önállóságát 1954-ben nyerte vissza és akkor megalakított Bécskörnyéki járáshoz kapcsolták. A járás 2016-ban megszűnt, Moosbrunn azóta a Bruck an der Leitha-i járás része. A területén lévő rövidhullámú átjátszóállomást 1960-ban üzemelték be. A község legjelentősebb munkáltatója az üveggyár volt, amely 1950-ben bezárt.
A moosbrunni önkormányzat területén 2022 januárjában 1804 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 89,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 4,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,8% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 76,3%-a római katolikusnak, 3,3% evangélikusnak, 1,4% ortodoxnak, 4,3% mohamedánnak, 13,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 10 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (90,9%) mellett a törökök (3,2%), a szerbek (1,6%) és a horvátok (1,1%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 1 716
|
2018 | 1 777
|