Mortantsch | |||
A községháza Göttelsbergben | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Weizi járás | ||
Irányítószám | 8160 | ||
Körzethívószám | 03172 | ||
Forgalmi rendszám | WZ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2182 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 550 m | ||
Terület | 17,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 12′ 28″, k. h. 15° 34′ 44″47.207778°N 15.578889°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 28″, k. h. 15° 34′ 44″47.207778°N 15.578889°E | |||
Mortantsch weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mortantsch témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mortantsch osztrák község Stájerország Weizi járásában. 2018 januárjában 2182 lakosa volt.
Mortantsch a kelet-stájerországi régióban fekszik, közvetlenül a járási székhely Weiztől nyugatra. Legfontosabb folyóvize a Rába, amely nyugati határát alkotja. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Göttelsberg (1177 lakos 2018-ban), Hafning (178), Haselbach bei Weiz (154), Leska (199), Mortantsch (191) és Steinberg bei Weiz (283).
A környező önkormányzatok: nyugatra Gutenberg-Stenzengreith, északra Naas, keletre Weiz, délre Mitterdorf an der Raab, délnyugatra Kumberg.
A község legnagyobb települését, Göttelsberget először 1185-ben említik Gotlingsperge formában, neve valószínűleg a Gotili(n) személynévből származik. Mortansch csak 1405-ben jelenik meg az írott forrásokban. Leskát (neve szláv eredetű, mogyoróbokrot jelent) 1229-ben említik először.
Az 1848-as bécsi forradalom után felszámolták a feudális birtokokat és megalakultak a községi önkormányzatok. Az első választásokra 1850-ben került sor.
1952-ben az addig önálló Mortantsch, Steinberg bei Weiz és Haselbach bei Weiz községek egyesültek, kialakítva a mai Mortansch önkormányzatát.
A mortantschi önkormányzat területén 2018 januárjában 2182 fő élt. A lakosságszám 1900 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,3% a régi (2004 előtti), 1,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 92,4%-a római katolikusnak, 4,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a községben.