Murray Leinster

Murray Leinster
Született1896. június 16.[1][2][3][4][5]
Norfolk
Elhunyt1975. június 8. (78 évesen)[1][2][3][4][5]
Gloucester megye
ÁlneveMurray Leinster
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
Kitüntetései
Murray Leinster aláírása
Murray Leinster aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Murray Leinster témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Murray Leinster (eredeti nevén: William Fitzgerald Jenkins) (Norfolk, Virginia, 1896. június 16. – Gloucester Courthouse, Gloucester megye, Virginia, 1975. június 18.) amerikai tudományos-fantasztikus író. Életében több mint 1500 novellát és cikket, 14 filmforgatókönyvet, valamint rádió- és tévéjátékok százait alkotta.

Élete

[szerkesztés]
Leinster Juju című novellája a The Thrill Book 1919. októberi számában

Apja George B. Jenkins, anyja Mary L. Jenkins volt. Apja szakmája könyvelő volt. Noha mindkét szülője Virginiában született, a család 1910-ben Manhattanban élt (az 1910-es Szövetségi Népszámlálás adatai szerint). Gimnáziumi tanulmányait megszakította, s az első világháború előtt szabadúszó íróként kezdett tevékenykedni. Első munkája, a The Foreigner című elbeszélés H. L. Mencken irodalmi lapja 1916. májusi számában jelent meg. A következő három évben tíz másik írást is publikált e lapban. Az első világháború alatt előbb a Committee of Public Information, majd a hadsereg kötelékében szolgált (1917–1918). A háború alatt és azt követően munkái más magazinokban is elkezdtek megjelenni (Argosy, Snappy Stories, Breezy Stories), az Argosyban egészen az 1950-es évekig rendszeresen publikált. Amikor a ponyvamagazinok az 1920-as években elkezdtek különböző irányzatokra szakosodni, Leinster alkalmazkodott hozzájuk: a Danger Trails című magazinnak dzsungeltörténeteket, a West és a Cowboy Stories magazinoknak westernt, a Black Masknak és a Mystery Storiesnek detektívtörténeteket, a Weird Talesnek horrortörténeteket szállított. Szerelmes, érzelmes novellákat is írt a Love Story Magazine számára, ezeket Louisa Carter Lee írói álnéven.

Első tudományos-fantasztikus elbeszélése az Argosy 1919. február 22-i számában jelent meg (The Runaway Skysceaper, az Amazing Stories című lap 1926. júniusi számában Hugo Gernsback másodszor is kiadta). Az 1930-as években több fantasztikus novellát illetve novellafüzért publikált az Amazing és az Astounding Storiesban (az Astounding legelső száma már tartalmazta Tanks című írását). A fantasztikus írásokon kívül továbbra is jelentetett meg egyéb műfajú darabokat is a Detective Fiction Weekly, a Smashing Western és más ponyvalapokban. Az Esquire magazinban először 1939-ben jelent meg írása.[7]

Leinster volt az egyik legelső fantasztikus szerző, aki a párhuzamos univerzumok témájával foglalkozott. Négy évvel Jack Williamson Legion of Time című elbeszélése előtt publikálta Sidewise in Time című elbeszélését (Astounding, 1934. június, magyar nyelven: Oldalvást az időben, Galaktika 204-205-206. számai, három részben, 2007). Leinster elképzelése az idő rezgéséről komoly hatást gyakorolt több más fantasztikus íróra, például Isaac Asimovra.

Leinster "The Fifth-Dimensional Catapult" írása az Astounding Stories 1931. januári számában

1945-ben megjelent First Contact (Az első találkozás, magyar nyelven: Galaktika 2. szám, 1972) az egyik legelső megjelenése az „egyetemes fordító” témájának a tudományos-fantasztikus irodalomban.[8] 2000-ben Leinster örökösei beperelték a Paramount Picturest a Star Trek: Kapcsolatfelvétel című film miatt, azt állítva, hogy a filmgyártó cég az alkotás címével megsértette az író szerzői jogait – a pert a bíróság elutasította.

Leinster azon kevés fantasztikus szerző közé tartozott, akik megfeleltek az 1930-as években John W. Campbell által felállított magas minőségi kívánalmaknak. Csaknem három tucat novellát publikált az Astounding és az Analog című, Campbell által szerkesztett magazinokban. Leinster utolsó, Analogben megjelent munkája a Quarantine World volt, az 1966. novemberi számban, 36 évvel a lapban való első, 1930. januári írása után.

1946-ban megjelent, A Logic Named Joe című elbeszélése a számítógép első megjelenése a tudományos-fantasztikus irodalomban. A történetben az internet leírása is megjelenik, évtizedekkel annak tényleges megjelenése előtt. Leinster a novellában a számítógépet mint minden háztartásban jelen levő, mindennapi eszközt írja le, amelyek szervereken keresztül (az elbeszélésben: tanks) kapcsolódnak egymáshoz, így lehetővé téve a számítógépek közti kommunikációt, adatcserét sőt a kereskedelmet is. A novella egyik karaktere szerint a számítógépek voltaképp a civilizációval egyenlőek.[9]

A második világháború alatt a United States Office of War Information kötelékében szolgált. A háború után, amikor írásai egyre népszerűbbek lettek, elkezdte a William Fitzgerald, Fitzgerald Jenkins vagy Will F. Jenkins írói álneveket is használni. Annyira termékeny szerző volt, hogy amikor Groff Conklin lektorálta az Operation: Outer Space című Leinster-munkát 1955 márciusában, megjegyezte, hogy „ez a negyedik idén, és a következő hónapban egy újabb mű érkezik lektorálásra”. Az 1950-es és 1960-as években folyamatosan publikált, többek közt a Galaxy Magazine, a The Magazine of Fantasy and Science Fictionés a The Saturday Evening Post hasábjain. 1956-ban Hugo-díjat kapott Exploration Team című novellájáért. Munkáiból több televíziós film, illetve sorozatepizód is készült.

William F. Jenkins néven mint feltaláló is tevékenykedett. 1921-ben feleségül vette Mary Mandolát, négy leánygyermekük született.

Elismerései és díjai

[szerkesztés]
  • Liberty-díj (1937) az A Very Nice Family című elbeszéléséért (Liberty Magazine, 1937. január 2.)
  • Hugo-díj a legjobb novelláért, 1956, Exploration Team
  • Retro-Hugo díj, 1996 First Contact (Az első találkozás) című novelláért
  • a Discon I és a 21. Worldcon díszvendége 1963-ban
  • Sidewise Award for Alternate History (alapítva: 1995), a díj a nevét Leinster Sidewise in Time (Oldalvást az időben) című regénye után kapta
  • az 1979-ben forgatott amerikai Starcrash című film nyitójelenetében az űrhajó neve Murray Leinster
  • Virginiában 2009. június 27-ét William F. Jenkins nappá nyilvánították, elismerésül fantasztikus írói munkásságáért.[10]

Munkái

[szerkesztés]

Regényei

[szerkesztés]

Távol-kelet

[szerkesztés]

Sword of Kings, John Long, 1933

Detektívtörténetek

[szerkesztés]
  • Scalps, Brewer & Warren, 1930 (címváltozat: Wings of Chance)
  • Murder Madness, Brewer & Warren, 1931
  • Murder Will Out (Will F. Jenkins álnéven), John Hamilton, 1932
  • No Clues (Will F. Jenkins álnéven), Wright & Brown, 1935
  • Murder in the Family (Will F. Jenkins álnéven), John Hamilton, 1935; első megjelenés Complete Detective Novels, 1934. április
  • The Man Who Feared (Will F. Jenkins álnéven), Gateway, 1942; először folytatásokban: Detective Fiction Weekly, 1930. augusztus 9–30.

Szerelmesregények

[szerkesztés]

Louisa Carter Lee álnéven

  • Her Desert Lover: A Love Story, Chelsea House, 1925
  • Her Other Husband: A Love Story, Chelsea House, 1929
  • Love and Better: A Love Story, Chelsea House, 1931
Leinster "Planet of Sand" című elbeszélése a Famous Fantastic Mysteries 1948. februári száma címlapján
Leinster's "The Strange Invasion" című elbeszélése a Satellite Science Fiction 1958. áprilisi száma címlapján. Ugyanebben az évben könyvformában War with the Gizmos címen jelent meg

Science fiction

[szerkesztés]
  • The Murder of the U.S.A. (Will F. Jenkins álnéven), Crown, 1946
  • Fight for Life, Crestwood, 1949
  • Space Platform, Shasta Publishers, 1953. február
  • Space Tug, Shasta Publishers, 1953
  • The Black Galaxy, Galaxy, 1954; első megjelenés: Startling, 1949. március
  • Gateway to Elsewhere, Ace, 1954; első megjelenés: "Journey to Barkut", Startling, 1952. január
  • The Brain-Stealers, Ace, 1954; első megjelenés: "The Man in the Iron Cap", Startling, 1947. november
  • Operation: Outer Space, Fantasy Press, 1954
  • The Forgotten Planet, Ace, 1954
  • The Other Side of Here, Ace, 1955; először folytatásokban The Incredible Invasion címen, Astounding, 1936. augusztus – december
  • The Planet Explorer; Hugo-díj, 1957
  • City on the Moon, Avalon, 1957
  • War with the Gizmos, Fawcett, 1958
  • Four from Planet 5, Fawcett, 1959; első megjelenés: "Long Ago, Far Away", Amazing, 1959. szeptember
  • The Monster from Earth's End, Fawcett, 1959. január
  • The Mutant Weapon, Ace, 1959; első megjelenés: "Med Service", Astounding, 1957. augusztus
  • The Pirates of Zan, Ace, 1959; először folytatásokban The Pirates of Ersatz, Astounding, 1959. február–április
  • Men Into Space, Berkley, 1960
  • The Wailing Asteroid, Avon, 1960. december
Talents Incorporated címü kötet borítója
  • Creatures of the Abyss, Berkley, 1961 (címváltozat: The Listeners)
  • This World is Taboo, Ace, 1961; első megjelenés: "Pariah Planet", Amazing, 1961. július
  • Operation Terror, Berkley, 1962
  • Talents Incorporated, Avon, 1962
  • The Other Side of Nowhere, Berkley, 1964 május; először folytatásokban Spaceman, Analog, 1964. március–április
  • Time Tunnel, Pyramid, July 1964[11]
  • The Duplicators, Ace, 1964; első megjelenés: "Lord of the Uffts", Worlds of Tomorrow, 1964. február
  • The Greks Bring Gifts, Macfadden, 1964
  • Invaders of Space, Berkley, 1964. december
  • Tunnel Through Time, Westminster Press, 1966
  • Space Captain, Ace, 1966; először folytatásokban Killer Ship, Amazing,október - december
  • Checkpoint Lambda, Berkley, 1966; először folytatásokban Stopover in Space, Amazing, 1966. június–augusztus
  • Miners in the Sky, Avon, 1967. április
  • Space Gypsies, Avon, 1967. június
  • The Time Tunnel: Timeslip!, Pyramid, 1967. július; az amerikai televíziós sorozatból készült regény
  • Land of the Giants, Pyramid, 1968 szeptember; az amerikai televíziós sorozatból készült regény
  • Land of the Giants 2: The Hot Spot, Pyramid, 1969. április; az amerikai televíziós sorozatból készült regény
  • Land of the Giants 3: Unknown Danger, Pyramid, 1969 szeptember; az amerikai televíziós sorozatból készült regény
  • Politics, Amazing Stories, No. 6, 1932. június

Western

[szerkesztés]
  • The Gamblin' Kid (Will F. Jenkins álnéven), A. L. Burt, 1933; első megjelenés: Western Action Novels, 1937. március
  • Mexican Trail (Will F. Jenkins álnéven), A. L. Burt, 1933
  • Outlaw Sheriff (Will F. Jenkins álnéven), King, 1934
  • Fighting Horse Valley (Will F. Jenkins álnéven), King, 1934
  • Kid Deputy (Will F. Jenkins álnéven), Alfred H. King, 1935; először folytatásokban: Triple-X Western, 1928. február-április
  • Black Sheep (Will F. Jenkins álnéven), Julian Messer, 1936
  • Guns for Achin (Will F. Jenkins álnéven), Wright & Brown, 1936; első megjelenés: Smashing Novels, 1936. november
  • Wanted Dead or Alive!, Quarter Books, 1949; először folytatésokban: Triple-X Magazine, 1929. február–május
  • Outlaw Guns, Star Books, 1950
  • Son of the Flying 'Y' (Will F. Jenkins álnéven), Fawcett, 1951
  • Cattle Rustlers (Will F. Jenkins álnéven), Ward Lock, 1952
  • Dallas (Will F. Jenkins álnéven), Fawcett, 1950

Magyarul

[szerkesztés]
  • A grekek ajándéka; ford. Bihari György; Móra, Bp., 1994 (Galaktika fantasztikus könyvek)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ http://www.thehugoawards.org/hugo-history/1956-hugo-awards/
  7. ↑ Smith, Curtis C.. Twentieth-Century Science-Fiction Writers. New York: St Martin's Press, 325–327. o. (1981). ISBN 0-312-82420-3 
  8. ↑ "Hic Rhodus, His Salta" by Robert Silverberg, Asimov’s Science Fiction, January 2009, page 6.
  9. ↑ Jenkins, Will F. (1946. március 1.). „A Logic Named Joe”. Astounding 37 (1), 139–155. o. 
  10. ↑ HJ755: Will F. Jenkins Day; designating as June 27, 2009., Richmond Sunlight, Feb. 23, 2009, accessed Feb. 23, 2009
  11. ↑ Pyramid Books Cat.ID R-1043

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Murray Leinster című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]