Mánd | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Járás | Fehérgyarmati |
Jogállás | község |
Polgármester | Nagy Norbert (független)[1] |
Irányítószám | 4942 |
Körzethívószám | 44 |
Népesség | |
Teljes népesség | 270 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 53,97 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 5,17 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 00′, k. h. 22° 37′48.000000°N 22.616667°EKoordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 22° 37′48.000000°N 22.616667°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mánd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mánd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
A vármegye keleti részén fekszik, Fehérgyarmattól keletre.
Szomszédai: észak felől Kömörő, északkelet felől Fülesd, délkelet felől Nemesborzova, dél felől Nagyszekeres, nyugat felől pedig Penyige. Kelet felől Kisszekereshez tartozó külterületekkel határos, de maga a település távolabb esik tőle, dél-délkeleti irányban.
A legközelebbi szomszédja Nemesborzova, mely légvonalban kevesebb, mint 2, közúton körülbelül 3 kilométerre fekszik. Penyige 3,5, Fülesd 6 kilométer távolságra található, a legközelebbi város pedig a 7,5 kilométerre fekvő Fehérgyarmat.
A település északi részén áthalad a 491-es főút, ezért ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala Fehérgyarmat és az ország távolabbi részei, illetve Tiszabecs felől is. Főutcája a 491-estől Rozsályig húzódó 4132-es út, az köti össze a tőle keletebbre fekvő környező településekkel.
Déli határszélén húzódik a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal egy szakasza, de megállási pontja ott nincs; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Penyige vasútállomás, közúton körülbelül 4 kilométerre nyugatra.
Mánd nevét az oklevelek 1345-ben említik először, ekkor a Mándy család tulajdona volt. 1528-ban János király[forrás?] Almássy Ádámnak, Mándy Ambrusnak, Benedeknek, Bernáthnak, Györgynek, és Jánosnak; Márton Gergelynek és Albertnek, Mándy Csányi Istvánnak, Csompáz Györgynek, Mándy Szabó Péternek, Uray Simonnak és Chéke Andrásnak új királyi adománylevelet ad mándi birtokaikra.
Mánd település a fent említett családok és örököseik birtokában maradt egészen a XVII. század végéig.
1755-ben Mándy János, Márton Miklós és István Csepelyi Miklós, János Mihály, Ferenc, László, és Albert és Balla István ismét új adományt kapott birtokaikra. Mellettük még a Kovács, Nagy, Lóránth, Tyukody, Fábián, Dancs családok voltak benne birtokosok.
A 19. század első felében az Ari, Csepelyi, Márton, Farkas, Fábián, Józsa, és Vállyi családok s földesurai.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 254 | 266 | 276 | 266 | 263 | 263 | 270 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4%, református 80,6%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 10,1% (2,4% nem válaszolt).[19]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% ukránnak, 0,4% románnak, 0,4% cigánynak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,2% volt római katolikus, 73% református, 4,2% görög katolikus, 2,7% felekezeten kívüli (15,6% nem válaszolt).[20]