Márianosztra

Márianosztra
Magyarok Nagyasszonya kegytemplom
Magyarok Nagyasszonya kegytemplom
Márianosztra címere
Márianosztra címere		 Márianosztra zászlaja
Márianosztra zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzobi
Jogállásközség
PolgármesterBurikné Moóri Tamara (független)[1]
Irányítószám2629
Körzethívószám27
Népesség
Teljes népesség938 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,26 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBörzsöny[3]
Földrajzi kistájBörzsönyi-kismedencék[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 18° 52′ 60″47.866667°N 18.883333°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 18° 52′ 60″47.866667°N 18.883333°E
Márianosztra (Pest vármegye)
Márianosztra
Márianosztra
Pozíció Pest vármegye térképén
Márianosztra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Márianosztra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Márianosztra (németül: Naßraden, szlovákul: Márianostra) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Börzsöny délnyugati részén fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Nagybörzsöny, kelet felől Kóspallag, dél felől Szob, délnyugat felől Ipolydamásd, nyugat felől pedig Letkés.

Egy exklávé jellegű külterületi településrésze található még a faluközponttól pár kilométerre délkeletre is (itt találhatók Bibervár romjai, a Toronyalja-horgásztó, illetve egy pálos kolostor emlékhelye és mellette, a Pálos-réten egy kedvelt amatőrcsillagász-észlelőhely is), ennek révén határos dél felől még Szokolyával, Kismarossal és Nagymarossal is.

További külterületi településrészei: Hizlalda, Lucskapuszta és Szakszövetkezeti tanya[4]

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg: Szob és a 12-es főút felől a Kóspallagra vezető 12 108-as úton, Zebegény irányából pedig a 12 107-es úton. Országos közútként számozódik még a község főutcája is az itt működő börtön bejáratáig, 12 109-es számozással.

Exklávé jellegű településrészén a Nagymaros-Kóspallag közt húzódó 12 106-os számú mellékút halad keresztül; az áthaladó autóbuszvonalak itteni megállóhelye megtévesztő módon a Kóspallag, 6-os km-kő nevet viseli.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév Nestroj, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta. Mai jelentése latin–olasz nyelven: a Mi Máriánk.

Története

[szerkesztés]

Márianosztra (Nosztra) nevét 1262-ben V. István király oklevele említette először.

Nagy Lajos magyar király 1352-ben – az oklevél szövege szerint – a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott „in nostre” (a sajátjából), s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kegytemplom épült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.

A környék Nagy Lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt

A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar és német nemzetiségű lakossággal népesült be újra.

A község a 19. század végétől 1970-ig a Szobi járáshoz tartozott, mely 1923-ig Hont vármegye, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegye, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegye, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegye része volt, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Martos György (Márianosztrai Szent Korona Társaság)[5]
  • 1994–1998: Martos György Pál (független)[6]
  • 1998–2002: Kiss László (független)[7]
  • 2002–2006: Kiss László (független)[8]
  • 2006–2010: Kiss László (független)[9]
  • 2010–2014: Kiss László (független)[10]
  • 2014–2019: Kiss László (független)[11]
  • 2019–2024: Burikné Moóri Tamara (független)[12]
  • 2024– : Burikné Moóri Tamara (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
878
859
817
818
1299
932
938
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,6% románnak, 0,3% szlováknak, 0,2-0,2%-uk németnek ill. ukránnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlás szerint: római katolikus 43%, református 3,9%, görögkatolikus 1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 25,3% (23,8% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szlováknak, 0,3% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% bolgárnak, 0,1% ukránnak, 0,1% horvátnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,3% volt római katolikus, 4,6% református, 1,7% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% izraelita, 0,1% ortodox, 5,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 24% felekezeten kívüli (27,7% nem válaszolt).[14]

Látnivalók

[szerkesztés]

Érdekességek

[szerkesztés]

Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:

  • Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban)
  • Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben)
  • Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben)

Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg női elítéltek elhelyezésére szolgáló – börtöne (Márianosztrai Fegyház és Börtön).

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Márianosztra látképe az épülő kisvasúti állomásról
    Márianosztra látképe az épülő kisvasúti állomásról
  • A templom belseje
    A templom belseje

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Márianosztra. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)[halott link]
  5. ↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  7. ↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. ↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  9. ↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  10. ↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  11. ↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  12. ↑ Márianosztra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  13. ↑ Márianosztra Helységnévtár
  14. ↑ Márianosztra Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]