Mártély

Mártély
Községháza
Községháza
Mártély címere
Mártély címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásHódmezővásárhelyi
Jogállásközség
PolgármesterAmbrus István (független)[1]
JegyzőAngyal Zsolt
Irányítószám6636
Körzethívószám62
Testvértelepülései
Lista
Győr-Szabadhegy
Népesség
Teljes népesség1285 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′, k. h. 20° 13′46.483333°N 20.216667°EKoordináták: é. sz. 46° 29′, k. h. 20° 13′46.483333°N 20.216667°E
Mártély (Csongrád-Csanád vármegye)
Mártély
Mártély
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Mártély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mártély témájú médiaállományokat.

Mártély község Csongrád-Csanád vármegye Hódmezővásárhelyi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Tisza bal partján fekszik, Hódmezővásárhelytől 10 kilométerre északnyugatra. További szomszédai: észak felől Mindszent, keletről Hódmezővásárhely Barattyos nevű, külterületi városrésze, nyugatról pedig Dóc (utóbbi már a folyó túlpartján).

Megközelítése

[szerkesztés]

Központján végighalad a Szentes-Szegvár-Mindszent-Mártély-Hódmezővásárhely közti 4521-es út, minden említett település felől ez a legkézenfekvőbb megközelítési útvonala.

Vonattal a MÁV 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon érhető el. Mártély vasútállomás a település északi részén helyezkedik el, közúti elérését a 45 327-es számú mellékút teszi lehetővé; a vonal állomásainak viszonylatában Mindszent vasútállomás és Hódmezővásárhelyi Népkert megállóhely között található.

Története

[szerkesztés]
Történelmi Emlékpark

Mártély (Szentadorjánmártély, Saint Adrianus) Árpád-kori település, melyet még I. István király adományozott a zalavári apátságnak halászatával együtt.

Nevét 1019-ben már említette oklevél Adriani néven.

A település egykori templomának Saint Adrianus nevét is a zalavári apátság védőszentjéről kapta.

Mártély az apátság birtoka volt 1335-ben is, ekkor Csanád vármegyéhez számították, de a csongrádi esperességhez tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Simon Jenőné (független)[3]
  • 1994–1998: Balogh Jánosné (Faluvédő Egyesület Mártély)[4]
  • 1998–2002: Balogh Jánosné (független)[5]
  • 2002–2006: Balogh Jánosné (független)[6]
  • 2006–2010: Balogh Jánosné (független)[7]
  • 2010–2014: Balogh Jánosné (független)[8]
  • 2014–2019: Borsos József Albert (Fidesz)[9]
  • 2019–2022: Dr. Putz Anita (független)[10]
  • 2022–2024: Ambrus István (független)[11]
  • 2024– : Ambrus István (független)[1]

A településen 2022. augusztus 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2022. április 27-én feloszlatta magát.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1281
1279
1298
1303
1260
1269
1285
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,6%, református 13,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 39,9% (22,3% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18% volt római katolikus, 11,7% református, 1,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 29,4% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Késmárki Imre-féle szélmalom
  • Iskolamúzeum
  • alkotóház
  • Festők dombja, ahol közel húsz magyar festő kapott eddig emléktáblát

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Légifotó-galéria

[szerkesztés]
  • Mártély légi felvételen
    Mártély légi felvételen
  • Mártély látképe madártávlatból
    Mártély látképe madártávlatból
  • Mártély, a strand légi fotón
    Mártély, a strand légi fotón
  • Mártély a magasból
    Mártély a magasból
  • Mártély a levegőből
    Mártély a levegőből
  • Mártély - légi fotó
    Mártély - légi fotó

Források

[szerkesztés]
  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  6. ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  10. ↑ Mártély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  11. ↑ Mártély települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. augusztus 7. (Hozzáférés: 2022. augusztus 8.)
  12. ↑ Feloszlott a mártélyi képviselő-testület. délmagyar.hu, 2022. április 27. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Mártély Helységnévtár
  15. ↑ Mártély Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
  • Mártély.EU Mártély turisztikai honlapja
  • Mártély honlapja
  • Mártély az utazom.com honlapján
  • Tárkány Szűcs Ernő: Mártély népi jogélete; Jogtörténetei Szeminárium, Kolozsvár, 1944 (Régi magyar jog Jogtörténeti és népi jogi tanulmányok)
  • Mártély két évtizede. Országos Ifjúsági Képzőművész Tábor. Mártély, 1966–1985; szerk. Tandi Lajos; KISZ Csongrád Megyei Bizottsága, Szeged, 1985
  • Kárász József: Egy emberöltő Mártélyon. Újságok és folyóiratok repertóriuma 1951–1980-ig; Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely, 1989
  • Csillagboltos műterem. Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola, 1966–1995; szerk. Czakó János; MKTBK, Mártély, 1995
  • Mártély múltja és jelene. Szemelvények; Mártélyi Tudósítások–Faluvédő- és Szépítő Egyesület, Mártély, 1997
  • Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor: Mártély; szerk. Blazovich László; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Kiss Jánosné: Emberek, tanyák, sorsok a mártélyi tanyavilágban. "Életem, paraszti környezetem viszontagságai"; ill. a szerző; Mártélyi Olvasókör, Mártély, 2003
  • Lisztes János: Pusztaszer és Mártély. Az Alsó-Tisza-völgy védett területei; Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Kecskemét, 2005 (Boróka füzetek)
  • Nagygyörgy Sándor: Mártély; szerk. Gera Mihály; Folpress, Bp., 2011
  • Nagy Vera: A mártélyi templom és plébánia története, 1911–2011; Norma Nyomdász Kft., Hódmezővásárhely, 2011
  • Mártély testvértelepülési emlékkönyv. Nyárádremete, Altenahr, Oromhegyes; Önkormányzat, Mártély, 2017