Mátramindszent | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Bátonyterenyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth János (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3155 | ||
Körzethívószám | 32 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 700 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 48,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 55′ 58″47.983300°N 19.932680°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 55′ 58″47.983300°N 19.932680°E | |||
Mátramindszent weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátramindszent témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mátramindszent község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.
Budapest felől a település közúton legegyszerűbben az M3-as autópályán, majd a 21-es és a 23-as főutakon érhető el: a sztrádáról Hatvannál kell letérni, a 21-esről pedig Kisterenyénél kell keletre fordulni. A 23-asról Szuha irányába kell letérni a 24 109-es úton, Mátramindszentre pedig az abból, körülbelül 1 kilométer után elágazó 24 111-es számú bekötőút vezet.
A települést érintette a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal, illetve az innen kiinduló Mátramindszent–Mátranovák–Homokterenye-vasútvonal is. A két vonal itteni közös állomásán 2007 óta nincs személyforgalom.
A környéken réz- és bronzkori leletek kerültek elő, bizonyítva, hogy igen régen megtelepedett az ember a kedvező adottságú területen.
Korábban csak Mindszent volt a neve, a Mátra előtagot 1890-ben kapta.
Az 1546 évi adóösszeírás szerint több nemes család birtoka, ekkor 3 jobbágytelket írtak ott össze, 1548-ban többek között Dobó István, az egri vár kapitánya is birtokos volt itt.
1549-ben 8 adóköteles, 5 elszegényedett és 2 elpusztult jobbágytelket írtak itt össze, és még 1 telket, mely a községbíróé volt, ezt adómentesnek jelezték.
1552-ben 8, 1564-ben 4 porát írtak itt össze. 1684-ben Nemes Pál, 1693-ban pedig Gyürky Ferenc birtoka volt, kinek itt 13 jobbágytelke volt.
A 19. század elején több család; a Marsó, Rutkay és a Szmrecsányi családok bírtak itt földesúri joggal, később pedig az Okolicsányi család, és az 1900-as évek elején báró Solymosy Jenő is birtokos volt itt.
A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott. 1910-ben 746 magyar lakosa volt. Ebből 731 római katolikus, 11 izraelita volt.
Mátramindszent történelmünk során végig Heves vármegyében volt, csak az 1950-es megyerendezéssel került Nógrád megyébe.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 842 | 827 | 815 | 759 | 697 | 708 | 700 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 11,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,7%, református 2,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,2% (20,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 11% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% örménynek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,8% volt római katolikus, 3,4% református, 0,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).[13]
A falu legfőbb nevezetessége az 1750-ben épült, műemlék jellegű római katolikus templom, mely egy középkori építmény felhasználásával készült, az 1811-es Canonica Visitatio szerint 1750-ben kezdték építeni, és 1760-ban szentelték fel. A kőkeret 1789-es évszáma átépítést jelöl. Huszártornya 1811-ben már létezett, ugyanekkor azonban még csak fa harangláb állt mellette. A barokk jellegű templom egyhajós, dél-észak tájolású. Egyszerű főhomlokzatán füles kőkeretben kétszárnyú ajtó, felette füles keretű, majd e felett szegmentíves ablak. Oromzata levágott, részben tégla, részben faanyagú huszártorony áll a tető felett. Oldalfalait ereszpárkány zárja le, a hajótól keskenyebb szentély nyolcszöges záródású. A belső tér kétszakaszos, csehsüvegboltozat fedi, a szentély belülről félkörös. A karzatot faragott faoszlopok tartják. Berendezéséből jelentős a főoltár és a rajta három sorban álló 18. századi szobrok. A sekrestye kilincse Fazola Henrik egri műhelyében készült. A négyzetes harangtorony a templom főhomlokzata előtt áll, egyemeletes, gerendatokos faajtaja, emeletén négy félköríves ablaknyílása van, sátortető fedi.
Itt található még a Galyatetőre vezető piros turistajelzés kiindulópontja.