Méra | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Encsi | ||
Jogállás | község | ||
Alapítás éve | 1256 | ||
Polgármester | Timár Herbert (független)[1] | ||
Irányítószám | 3871 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1442 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 114,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 21′ 33″, k. h. 21° 09′ 08″48.359131°N 21.152281°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 33″, k. h. 21° 09′ 08″48.359131°N 21.152281°E | |||
Méra weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Méra témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Méra község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Encsi járásában.
A Hernád völgyében fekszik, a folyó jobb parti oldalán, a megyeszékhely Miskolctól közúton 45 kilométerre északkeletre. Közvetlen szomszédai észak felől Novajidrány (kb. 6 km), dél felől Encs (4 km), északnyugat felől pedig Szalaszend (kb. 5 km). Az előzőeken túl határos még, a folyó túlpartján fekvő települések közül északkelet felől Vizsollyal, kelet felől Hernádcécével, délkelet felől pedig Abaújkérrel, de ezek egyikével sincs közvetlen közúti kapcsolata.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a belterületének nyugati széle mellett halad el, ezen érhető el a legegyszerűbben a vármegye és az ország távolabbi részei felől. A távolabbról érkezők számára kedvező megközelítési útvonal még az M30-as autópálya is, amely szintén elhalad a község mellett, bár annak a határai között nincs csomópontja, így a község a sztrádáról csak encsi vagy garadnai letéréssel érhető el. Főutcája a 3706-os út, Szalaszenddel pedig a 2626-os út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a területén: Méra megállóhely a belterület északnyugati részén helyezkedik el, közvetlenül a 3706-os út vasúti keresztezésének déli oldalánál.
Méra és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely lehetett, amit a határában található ősi földvár is bizonyít. Nevét az Anjou Okmánytár 1256-ból származó oklevele említette először, Mera néven.
A település már az Árpád-korban is népes hely lehetett, mivel a 13. századra itt a település kettéosztódásából két egymás közelében fekvő Méra nevű település alakult ki: Felméra és Alméra néven.
1273-ban Wlmera nevét, 1332-ben pedig már Almira és Holmere (Felméra) nevét is külön-külön említik a korabeli oklevelekben.
A mai Méra község 1950-ben jött létre, amikor az addig különálló Alsóméra és Felsőméra egyesültek és ideiglenesen az utóbbi nevét használták. Mai nevét 1951-ben kapta.
A településen 2004. november 21-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester halála miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1786 | 1753 | 1727 | 1579 | 1450 | 1522 | 1442 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 15,7% cigánynak, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,8%, református 21,3%, görögkatolikus 8,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,1% (22,6% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% cigánynak, 1% szlováknak, 0,1% németnek, 0,1% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28% volt római katolikus, 13,9% református, 6,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 4,1% felekezeten kívüli (46,6% nem válaszolt).[15]