Mónosbél | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Bélapátfalvai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varga Sándorné (független)[1] | ||
Irányítószám | 3345 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 403 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 02′ 06″, k. h. 20° 20′ 02″48.035000°N 20.334000°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 06″, k. h. 20° 20′ 02″48.035000°N 20.334000°E | |||
Mónosbél weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mónosbél témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mónosbél község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában.
A Bükk-vidéken, a Mónos-patak két oldalán helyezkedik el. Bélapátfalvától 3 kilométerre délre, Egertől 19 kilométer távolságra észak-északkeletre. Keleti határában a Bükk hegyei emelkednek: az 570 méter magas Kis-szoros tető, az 548 méter magas Hársas-tető és az 543 méter magas János-hegy.[3]
A közvetlenül határos települések: észak és kelet felől Bélapátfalva, dél felől Szarvaskő, nyugat felől Egerbocs, északnyugat felől pedig Mikófalva.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2506-os út, ezen érhető el északi és déli szomszédai felől is. Határszélét északon érinti még a 2507-es út is. Határszélét délnyugaton érinti a 25-ös főút is.
A hazai vasútvonalak közül az Eger–Putnok-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is volt a határai között: Mónosbél vasútállomás a központ közelében[4] és Tardosi kőbányák megállóhely pedig a déli határszélétől nem messze[5]), az utóbbi azonban már megszűnt.
Nevének Mónos előtagját egykori malmairól kapta, míg a bél utótag egykori birtokosának, a Bél nemzetségnek nevéből ered.
Nevét 1261-ben említette először oklevél Beel, majd Albeel formában, ebben a században a Bél nemzetség birtoka volt. Az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék is említette Monosbeel alakban írva. Eger 1552-es török ostroma idején elpusztult és csak a 17. században népesült be újra, bár ekkor is még csak néhány család lakott itt. A század végén a Béky család birtoka lett, de 1687-ben, a törökök kiűzésekor ismét elpusztult, és ettől kezdve két évszázadon keresztül csak puszta volt, melynek szántóföldjeit, rétjeit, sertéshízlalásra alkalmas makkos erdeit, számos – a Mónos-patakon levő – malmát a közbirtokosok a török időktől kezdve bélapátfalvai gazdáknak adták bérbe, heteddézsma ellenében.
A 18. század elején Mónosbél-puszta néven volt ismert, birtokosa ekkor a Szabó család volt, a kevés számú lakosa pedig urasági cseléd volt.
A Mónosbél feletti tardosi kőbányában nagy mennyiségben bányásztak mészkövet is.[6]
1910-ben 296 lakosából 292 magyar volt. Ebből 255 római katolikus, 3 görögkatolikus, 18 református, 18 izraelita volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 375 | 363 | 358 | 416 | 407 | 391 | 403 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,5%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (20,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43%, református 5,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,8% (43% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,9% volt római katolikus, 5,9% református, 0,5% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 22,1% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).[17]
Mikófalva | Bükkszentmárton | Bélapátfalva |
Egerbocs | Bükki Nemzeti Park | |
Bátor | Szarvaskő | Felsőtárkány |