Müstair
| Müstair | |||
_mit_Clostra_San_Jon_(Kloster_St_Johann).jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Val Müstair | ||
| Gépkocsijel | GR | ||
| Irányítószám | 7537 | ||
| Körzethívószám | 081 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 764 fő (2007. dec. 31.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1273 m | ||
| Terület | 7774 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 10° 26′ 59″46.616667°N 10.449722°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 10° 26′ 59″46.616667°N 10.449722°E | |||
 | |||
| Müstair weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Müstair témájú médiaállományokat. | |||
Müstair – 1943-ig hivatalosan Münster – a svájci Münster-völgyben (németül: Münstertal) fekvő település (commune, Gemeinde), Graubünden kanton Inn kerületében. Müstair Svájc legkeletibb települése, az olasz államhatár közelében fekszik. Világhírű benedek-rendi apácakolostorát (Benediktinerinnen-Kloster St. Johann) 1983-ben felvették az UNESCO világörökség-listájára.
Jelképei
[szerkesztés]Kék mezőben ezüst színű müstairi kolostortemplom. A községi pecsét főmotívuma a templomépítésre utal vissza.
Népessége
[szerkesztés]A település lakossága a jauer nyelvet beszéli. Ez egy romans nyelvjárás. Annak ellenére, hogy a rétoromán nyelv visszaesett, arányaiban még ma is ez dominál. 1990=88%, 2000=86% rétoromán nemzetiségű. Anyanyelvként 1880=87%, 1910=88%, 1941=89%, a rétoromán. Mindemellett 1970 óta növekszik a német nyelvű kisebbség, a rétoromán stagnálása miatt. 2000-ben az anyanyelv mellett 0,67% beszélt portugálul is.
Története
[szerkesztés]A müstairi kolostor archeológiai kutatásai során egy bronzkori cölöpházat, valamint római kori településnyomokat találtak. Müstair a 12. században a völgy megerősített települése volt. 1239-ben jeleznek először piacot (vásárt?) Müstairban, ahol bizonyos „szürke terítők” (?) előállítását és exportját is említik.
Müstair – mint az Ofen-hágó melletti település, ős- és ókori jelentőségére utal a kolostor-rehabilitáció során fellelt településmaradvány. Maga a település az ide telepített benedek-rendi kolostort kiszolgáló faluként jött létre, a 7-8. század folyamán. A „Müstair” (Münster) szó kolostort jelent, s a latin „monasterium” szóból származik. A kolostor 8. századi alapításának idején ezen a területen a rétoromán volt a legelterjedtebb nyelv, s ebben a régióban még napjainkban is a negyedik beszélt nyelvnek számít. A múltról a völgybeli régi helységnevek tanúskodnak: Valchava, Fuldera és természetesen: Müstair. Mindegyik az Alpok déli oldalánál fekszik. Svájc más területeitől az Ofen- (Fuorn-)hágó 2149 m magas gerince választja el, ami télen igen nehezen járható.
Müstair a 12. században a völgy megerősített települése volt. 1239-ben jeleznek először piacot (vásárt?) Müstairben, ahol szürke terítők (?) előállítását és exportját is említik. A már korábban megtelepült lakosság 1367-ben „Gotteshausbund” szervezetbe tömörült, ezt a szervezetet 1499-ben az osztrák katonák megszüntették. A terület – 1728-tól 1762-ig (a chur-i érsek által történt) megvásárlásáig a Habsburgok birtokához, illetve a Német-római Birodalom Osztrák Főhercegségéhez tartozott. További élete és fejlődése Svájc önállóvá válása és a Münster-völgy általános fejlődése keretében alakult.
Vallások és szokások
[szerkesztés].jpg)
A szomszédos völgybeli településekkel ellentétben a lakosság megmaradt katolikusnak. A településre 8. évszázadban települt a benedekrendi kolostor. A falu lakossága 1696 óta a kapucinusokat szolgálta. A 805 lakosból 759 (94%) svájci állampolgár
| Nyelv | 1980 (fő) | 1980 (%) | 1990 (fő) | 1990 (%) | 2000 (fő) | 2000 (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| német | 123 | 17,40 | 160 | 21,28 | 184 | 24,70 |
| rätoromán | 574 | 81,19 | 578 | 76,86 | 543 | 72,89 |
| olasz | 8 | 1,13 | 10 | 1,33 | 4 | 0,54 |
| Lakosszám | 707 | 100,0 | 752 | 100,0 | 745 | 100,0 |
Látnivalók
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Müstair (település) – a Historishen Lexikon der Schweiz
- I. Müller: Gesch. des Klosters – Müstair, 1978
- P. Nolfi: Das bündner. Münstertal, 31980 (1958)
- C. Foffa: M., 2003
- Fajth Tibor: Svájc – Panoráma Utikönyv 1973 – P-75095-i-7376
- A világ természeti csodái és kultúrkincsei 2. k. 35/p. 226 – ISBN 963-367-272-4
- J. B. Duroselle: Európa népeinek története – Bp. Officina Nova K. 1990 – ISBN ?
- Marianne Bernhard: Kolostorok – Impresszum K.1998. – ISBN 963-85913-3-1
- Traditional houses on Main Road. www.panoramio.com (Hozzáférés: 2015. január 5.) arch