Nagy minaret (Buhara)
| Nagy minaret | |
| Minorai Kalon | |
 | |
| Település | Buhara |
| Ország |  Üzbegisztán |
| Vallás | mohamedán |
| Építési adatok | |
| Típus | minaret |
| Építés kezdete | 1127 |
| Építés befejezése | 1127 |
| Építtető | Arszlán kán |
| Tervező | Bako |
| Alapadatok | |
| Szélesség | 9 m |
| Magassága | 46 m |
| Építőanyag | égetett tégla |
| Elhelyezkedése | |
 Nagy minaret
Pozíció Üzbegisztán térképén
| |
 é. sz. 39° 46′ 32″, k. h. 64° 24′ 54″39.775556°N 64.415000°EKoordináták: é. sz. 39° 46′ 32″, k. h. 64° 24′ 54″39.775556°N 64.415000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy minaret témájú médiaállományokat. | |
A Nagy minaret (üzbégül: Minorai Kalon) Buharában áll, Közép-Ázsia legmagasabb ilyen jellegű építménye. Építése 1127-ben kezdődött. Vallási jelentőségén túl igazodási pontot jelentett a Selyemút karavánjainak, valamint háborúk idején katonai megfigyelőpontként is szolgált. A helyiek Halál toronynak is nevezték, ugyanis halálbüntetések végrehajtására is használták.[1]
Története
[szerkesztés]
A mai Üzbegisztán területén található Buharában 713-ban vetett meg lábát az iszlám, ekkor építették az első mecsetet és minaretet az erőd mellett. A 12. század elején a mecsetet áthelyezték, és új minaretet emeltek, amely azonban hamar leomlott, maga alá temetve a templomot. 1127-ben Bako mester kapott megbízást egy minaret építésére. Az építész elkészítette a torony tíz méter vastag téglaalapozását, majd két évig hagyta azt száradni, amitől az kőkeménnyé vált. A minaret szintén téglából épült.[1]
A torony magassága 47 méter, legszélesebb pontján kilencméteres. A tetején egy 16 íves ablakot magába foglaló rotunda található, amelynek átmérője hat méter. A minaret eredetileg ötven méter magas volt, a rotunda feletti résznek csak középső töredéke maradt fenn. A torony külső felületét csempék és díszítő motívumok borítják. Az alsóbb szintek egyikén megörökítették az építés befejezésének dátumát és építtetője, Arszlán kán nevét, egy felső frízen, amely elveszett a felújítások során, Bako neve volt olvasható.[1]
A minaret bejárata öt méter magasan van, egy híd vezet hozzá a Nagy mecset tetejéről. A minaret belsejében meredek, 105 fokból álló lépcsőn lehet eljutni a rotundához.[1] A legenda szerint Dzsingisz mongol nagykán csak a minaretet kímélte meg, amikor lerohanta Buharát,[2] többek közt mert katonái kilátópontul használták.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Marco Polo: Kaylan Minaret. Marcopolo.uz. Hozzáférés ideje: 2022. szeptember 27.
- ↑ Airpano: Kaylan Minaret, Bukhara, Uzbekistan. Airpano.com. Hozzáférés ideje: 2022. szeptember 27.