Nagy rügysodró moly

Nagy rügysodró moly
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Gelechioidea
Család: Sarlós ajkú molyfélék
(Gelechiidae)
Alcsalád: Sarlós ajkú molyformák (Gelechiinae)
Nemzetség: Litini
Nem: Rügysodró moly (Recurvaria)
Faj: R. leucatella
Tudományos név
Recurvaria leucatella
Clerck, 1759
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy rügysodró moly témájú médiaállományokat és Nagy rügysodró moly témájú kategóriát.

A nagy rügysodró moly (Recurvaria leucatella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sarlós ajkú molyfélék (Gelechiidae) családjába tartozik.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

Eurázsiában és a Közel-Keleten közönséges faj.

Egész Magyarországon gyakori kártevő.

Megjelenése

[szerkesztés]

Elülső szárnya fekete, széles fehér keresztszalaggal. A szárny fesztávolsága 13–15 mm.

Életmódja

[szerkesztés]

A Kárpát-medencében általában évi 1–3 nemzedéke van, és a fiatal hernyók telelnek át a tápnövények (fák) koronájában.

A hernyók már márciusban felélednek, és ezután a rügyekben, majd az összenőtt, torzult hajtásokban fejlődnek. Májusban fehér gubót szőnek maguknak, és abban bábozódnak be. Az időjárástól függően május–július között rajzanak, majd lerakják petéiket. A hernyók a nyár végén kelnek ki, és lombhullás előtt készítik el telelő gubójukat a fa koronájában.

Tápnövényei a gyümölcsfák. A Kárpát-medencében az alábbi ültetvényeket károsítja:

Emellett megtelepszik a vadon termő gyümölcsfákon és cserjéken is.

Magyarországon a hat leggyakoribb tavaszi moly egyike. Kártétele térben és időben változik.

Források

[szerkesztés]