Nagybakónak

Nagybakónak
Nagybakónak címere
Nagybakónak címere		 Nagybakónak zászlaja
Nagybakónak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterKovács Tamás (független)[1]
Irányítószám8821
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség374 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 11″, k. h. 17° 02′ 36″46.553056°N 17.043333°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 11″, k. h. 17° 02′ 36″46.553056°N 17.043333°E
Nagybakónak (Zala vármegye)
Nagybakónak
Nagybakónak
Pozíció Zala vármegye térképén
Nagybakónak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybakónak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagybakónak község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

[szerkesztés]

A község Nagykanizsától északkeletre fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak a közel 7 kilométer hosszú 75 128-as számú mellékúton érhető el, amely Nagyrécsénél ágazik ki a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es útból.

Van egy erdőterület a határában, amelynél 7 község határa találkozik: Nagybakónak, Újudvar, Gelsesziget, Gelse, Orosztony, Kerecseny, Zalaújlak. Ezért ezt a területet "Héthatárnak" nevezik. Északról Gelse, Orosztony, keletről Zalaújlak, Csapi, délről Nagykanizsa, Nagyrécse, nyugatról pedig Újudvar és Gelsesziget határolja.

Dombok között, a domboldalakon és a völgyben épült, ezért látszik rendezetlennek, mert az utcáknak is követniük kell a domborzati viszonyokat. A község helyén korábban nagy tölgyes és bükkös erdők voltak. A két falurészt mocsár választotta el, amelyet a múlt század második felében, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után csapoltak le. A levezető árok neve Bakónak patakja, másutt Bakónaki-patak, amely összegyűjti a környék vizeit, és Légrádnál ömlik a Murába.[3]

Története

[szerkesztés]

A néphiedelem szerint a falu nevének eredete Könyves Kálmán uralkodásához fűződik. A történet szerint egykor Bakónak és Zalaújlak között akkora patak folyt, hogy Bakó molnár malmot építhetett rá. Egy alkalommal az uralkodó ezen a vidéken utazott át Dalmácia felé, amikor a királyi hintó kereke eltörött, éppen a malom előtt. A molnár nemcsak megjavította a kereket, hanem vendégül látta a királyt és kíséretét is, akiket Bakóné finom ebéddel kínált. A kerék elkészülte és felszerelése után az uralkodó hálája jeléül kinyújtotta karját, körülmutatott és azt mondta: „Ezt az egész területet pedig adjuk Bakónak munkájáért és a szíves vendéglátásért.” A határrészt a helyiek a mai napig Bakómonának nevezik.[4]

A mai elnevezés Nagybakónak, az eltűnt Puszta néven ismert falu vagy puszta - ma már csak egy dűlő neve - helyén épült Száka és Bakónak egyesülése után, a 19. század közepe óta használt településnév.

A falu elnevezései a különböző korokban a Megyei Levéltár feljegyzései alapján

  • II. András uralkodása idején:
    • 1203. Baconuk
    • 1226. Bachonuc
  • IV. Béla uralkodása idején:
    • 1259. Bakonuk
    • 1270. Bakolnuk
  • Károly Róbert uralkodása idején:
    • 1320. Bakonuk
    • 1322. Keth Bakonuk
    • 1326. Bakolnak-Bakonuk
    • 1339. Duas villas Bakonuk
    • 1340. Bacolnuk-Bakolnuk
  • Nagy Lajos uralkodása idején:
    • 1363. Egyházas Bakonuk
    • 1366. Bakonuk super et inf.
    • 1372. Egyházasbakonok
    • 1373. Bakolnok
    • 1381. Alsou Bakonuk-Felseubakonuk
  • Mária és Zsigmond idején:
    • 1382. Bakonuk
    • 1387. Bakonok
    • 1389. Bakonok
    • 1401. Kysbakonok
    • 1405. utraque Bakolnok
    • 1409. Bakolnuk
    • 1428. Nagybakonok
  • Mátyás uralkodása idején:
    • 1483. Nagbakonok
  • II. Lajos uralkodása idején:
    • 1519. Felsew Bakonak
    • 1521. Bakolnok
    • 1524. Alsó Bakonok[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hegedűs István (független)[6]
  • 1994–1998: Hegedűs István (független)[7]
  • 1998–2002: Hegedűs István (független)[8]
  • 2002–2006: Hegedűs István (független)[9]
  • 2006–2010: Molnár Józsefné (független)[10]
  • 2010–2014: Molnár Józsefné (független)[11]
  • 2014–2019: Molnár Józsefné (független)[12]
  • 2019–2024: Kovács Tamás (független)[13]
  • 2024– : Kovács Tamás (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
408
397
392
369
347
361
374
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,8%, cigány 6,3%, német 0,8%. A lakosok 61,8%-a római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 8,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (27% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% németnek, 2,6% cigánynak, 0,3% szlovénnek, 0,3% románnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,3% volt római katolikus, 3,5% református, 0,3% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 8,4% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A Kőszikla-szurdok
    A Kőszikla-szurdok
  • Nagybakónak
    Nagybakónak
  • A téli Nagybakónak
    A téli Nagybakónak
  • A község látképe délről
    A község látképe délről
  • Nagybakónaki utcakép
    Nagybakónaki utcakép
  • Árpád forráshoz vezető út
    Árpád forráshoz vezető út

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Papp Valéria Sarolta nyug. mat. -fiz. tanárnő: Emlékek szülőfalumról. (Nagybakónak, 1997)
  4. ↑ Településtörténet. Nagybakónak honlapja. [2013. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 18.)
  5. ↑ Papp Valéria Sarolta: Emlékek szülőfalumról (Nagybakónak, 1997.)
  6. ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  8. ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  9. ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  10. ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  11. ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  12. ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  13. ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  14. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  15. ↑ Nagybakónak Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Ebben a közösségben bemutatjuk Nagybakónak községünk kulturális életét: színjátszás, állandó helytörténeti kiállítás, kézműves bemutató, zene, kulturális programok.

Szákai Színjátszók előadásai.: népszínművek, táncoselőadások, rövid jelenetek.