Nagyhegyes

Nagyhegyes
A Keleti-főcsatorna Nagyhegyesnél
A Keleti-főcsatorna Nagyhegyesnél
Nagyhegyes címere
Nagyhegyes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúszoboszlói
Jogállásközség
PolgármesterBajusz Istvánné (független)[1]
Irányítószám4064
Körzethívószám52
Népesség
Teljes népesség2884 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület132,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 32′ 23″, k. h. 21° 20′ 40″47.539808°N 21.344508°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 23″, k. h. 21° 20′ 40″47.539808°N 21.344508°E
Nagyhegyes (Hajdú-Bihar vármegye)
Nagyhegyes
Nagyhegyes
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nagyhegyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhegyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyhegyes község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban. Területe 13 276,41 hektár (belterület: 175,35 hektár, külterület: 13 101,06 hektár)[3]

Címere azúrkék vágott pajzs zöld pajzstalppal. A zöld mező közepén arany gázkút állt, amelyből vörös láng csap elő arany mezőben. A gázláng mindkét oldalán arany búzakalász. A két kalász a mezőgazdaságra utal, a láng pedig a falu határában levő gázmezőre.[4]

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyhegyes a Hortobágy keleti szélén, a Hajdúság délnyugati határán a Keleti-főcsatorna mellett, a Debrecen, Hajdúszoboszló, Balmazújváros városok által meghatározott urbanizációs környezetben épült. Közúton Debrecentől nyugati irányban 24, Hajdúszoboszlótól északi irányban 11, míg Balmazújvárostól déli irányban 9 kilométerre található. További szomszédos települések még: délkelet felől Ebes, délnyugatról Nádudvar, nyugaton pedig Hortobágy.

Az ártéri síkság tengerszint feletti magassága itt 87–110 méter; a felszínt a Tisza és mellékfolyói alakították ki. A síkságból számos kunhalom emelkedik ki. A felszín jelentős részén mélyben sós és szikes talajok uralkodnak. A főcsatornához közel, a keleti részen jobb a talaj, itt mezőségi talajok is előfordulnak. A táj használatát elsősorban a talajminőség határozta meg. A sziki legelők értékes állat- és növényvilágának megőrzésére alakult 1973. január 1-jén az országban első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park.

A Keleti-főcsatornától keletre fekvő rész a Hajdúhát déli részére esik. A kistáj lösszel, lösziszappal fedett hordalék-kúpsíkság. A terület jelentős részét 2–10 méter vastag ártéri lösz borítja. A löszön–iszapon képződött talajok termékenyek, gyakori az alföldi mészlepedékes csernozjom. A kiváló talajoknak köszönhetően a falu keleti részének zöme szántóföld.

Az éghajlat mindkét kistájon mérsékelten meleg, száraz. A napsütéses órák száma megközelíti az évi 2000-et, ebből a nyári negyedévre jut 780–800 óra. Az évi középhőmérséklet jellemzően 9,7–9,9 °C. Az évi csapadék 520–550 mm, ebből 310–330 mm esik a vegetációs időszakban. Az északkeleti és délnyugati szél mellett az északi szél is gyakori. Mivel kevés a fa, az erős, száraz nyári szelek gyakorlatilag akadálytalanul vonulnak végig, erős deflációt és gyakori aszályokat okozva.

Felszíni folyóvizei a Keleti-főcsatorna és övárkai, a Pece-éri csatorna és az Alsó-Kadarcs-csatorna.

Felszíni állóvizei a Kadarcsi-tó és az Elepi-halastavak. Az 1961-es gázkitörés helyén keletkezett a mintegy 200 méter átmérőjű Kráter-tó, amit a kitörés hordalékaiból keletkezett , 17 méteres földsánc ölel körül. A sáncot zömmel nemes nyárból (Populus x euramericana) álló erdő borítja. Az erdővel övezett védett kis vízfelület hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldekétől.

A felszín alatti földgázmező kitermelését az 1960-as évben kezdték el. A geotermikus energia is hasznosíthatónak tűnik.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítő útvonala Debrecen és Tiszafüred-Hortobágy felől is a 33-as főút. Balmazújvárossal és Hajdúszoboszlóval a 3321-es út köti össze, Püspökladány és Nádudvar felől pedig a 3405-ös úton érhető el. Határszélét keleten érinti a 3319-es út.

Története

[szerkesztés]

A kora Árpád-korban több településnek helyet adott a Pece folyó által szabdalt dombhát. I. István korában Hegyes is templomos hellyé vált. Írásban először 1067-ben, a Százdi apátság alapítólevelében említik Hegyesházas néven.

A tatárjárás pusztítása után a Pece mellett települt újra a falu. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett; túlélő lakói Debrecenbe menekültek. Debrecen külső birtokai közé tartozott, és a 18. század közepétől népesült újra. A szórt tanyákat építő telepesek utódai a 20. század elejére több száz tanyából álló „tanyavilágot” hoztak létre. A második világháború után megindult ennek felszámolása.

A kollektivizálás a tanyaközpont, illetve falu alapítását erősítette. A középületeket 1950-ben kezdték építeni a falut 1952. január 4-én, a községi tanács alakuló ülésén Nagyhegyes néven iktatták jegyzőkönyvbe. A tanyavilág fokozatosan szűnt meg, az utolsó tanyasi iskolát 1975-ben számolták fel. Az újonnan lapított község magját a valamikori Rickl (Rükli)-major és az ott álló Rickl-kastély és kastélypark adta. A kúria 2011 óta a Rickl Antal Vilmos nevét viselő községi könyvtár otthona.

Közélete

[szerkesztés]

Vezetői

[szerkesztés]
Bővebben: Polgármester-választások Nagyhegyesen
Időszak Tanácselnök Jelölő szervezet
?–1987 Kiss József Hazafias Népfront
1987–1990 Bajusz Istvánné[5] Hazafias Népfront
Időszak Polgármester Jelölő szervezet
1990–1994 Bajusz Istvánné független[6]
1994–1998 független[7]
1998–2002 független[8]
2002–2006 független[9]
2006–2010 független[10]
2010–2014 független[11]
2014–2019 független[12]
2019–2024 független[13]
2024– független[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2712
2687
2714
2771
2870
2847
2884
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 16,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 59,3% (18,8% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,3% cigánynak, 0,-0,1% görögnek, bolgárnak, románnak és ukránnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17% volt református, 3,8% római katolikus, 1,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 47,2% felekezeten kívüli (29,4% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Nagyhegyesi Kráter-tó: 1961-ben egy gázrobbanás során keletkezett kb. 200 méter átmérőjű tó, mely a településtől keletre fekszik kb. 3,6 kilométer távolságra.[17][18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagyhegyes – Földrajzi fekvés (Hivatalos weblap, Hozzáférés: 2020. december 23.)
  4. ↑ Nagyhegyes – Településtörténet (Hivatalos weblap, Hozzáférés: 2020. december 23.)
  5. ↑ Bajusz Istvánné. Unokáink is olvasni fogják. Az Északkeleti Almanach a világhálón, 2007. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 8.)
  6. ↑ Nagyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Nagyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Nagyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Nagyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Nagyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. ↑ Nagyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. ↑ Nagyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. ↑ Nagyhegyes települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Nagyhegyes Helységnévtár
  16. ↑ Nagyhegyes Helységnévtár
  17. ↑ A nagyhegyesi Kráter-tó, Utazik.hu
  18. ↑ Tragédiából természeti csoda: a nagyhegyesi Kráter-tó Archiválva 2019. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, hirek360.hu

További információk

[szerkesztés]