Nagyhódos | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Járás | Fehérgyarmati |
Jogállás | község |
Polgármester | Krakkó Károly (Fidesz–KDNP)[1] |
Irányítószám | 4977 |
Körzethívószám | 44 |
Népesség | |
Teljes népesség | 110 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 16,71 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 7,66 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 58′, k. h. 22° 51′47.966667°N 22.850000°EKoordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 22° 51′47.966667°N 22.850000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhódos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyhódos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
A vármegye keleti részén, a magyar-ukrán határ mentén fekszik, a Túr mellett, annak bal partján; központjától alig 3 kilométerre keletre található Magyarország, Románia és Ukrajna hármashatára.
A szomszéd települések a határ magyar oldalán: délkelet felől Garbolc, dél felől Méhtelek, délnyugat felől Rozsály, nyugat felől pedig Kishódos. Északkelet felől a legközelebbi település az ukrajnai Nagypalád (Велика Паладь).
A településen végighalad, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 4143-as út, közúton az ország belseje felől csak ezen érhető el, a két végponti település, Gacsály vagy Tiszabecs irányából. Az országhatár felé a 41 133-as számú mellékút vezet, melynek folytatása ukrajnai területen az M 26-os számozást viseli.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pontok Zajta vasútállomás vagy Rozsály megállóhely a MÁV Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalán.
Nagyhódos az 1470-es évek előtt a Gachály család birtoka volt. 1470-ben Csató Gergely kapott részbirtokot Magyar-Hodoson. Az 1400-as évek második felében a Rosályi Kún család és a Drágfi család volt birtokosa. 1458-ban Pálfalvi Burián László és Remethey Lőrincz szerezték meg egyes részeit. 1601-ben Mezőszentmiklóssy János nyert rá királyi adományt. A település az 1700-as években tönkrement, még 1791-ben is csak hat rendes gazda lakott benne. A 18. században a Becsky család és rajtuk kívül még a Maróthy család, valamint a Lipcsey, a Rhédey és a Szilágyi családok voltak birtokosai.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 109 | 113 | 117 | 118 | 114 | 118 | 110 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 5% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4%, református 89%, görögkatolikus 6%, evangélikus 1%[16]
2022-ben a lakosság 83,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 1,8% ukránnak, (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57% volt református, 7,9% görög katolikus (35,1% nem válaszolt).[17]