Nagysimonyi | |||
Szent András apostol római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Celldömölki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gál Attila László (független)[1] | ||
Irányítószám | 9561 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 915 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 62,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 15′ 44″, k. h. 17° 03′ 60″47.262210°N 17.066660°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 44″, k. h. 17° 03′ 60″47.262210°N 17.066660°E | |||
Nagysimonyi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysimonyi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagysimonyi község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.
A Kemenesháton fekszik, a Ság-hegytől 5 kilométerre északnyugatra, Celldömölktől 7 kilométerre nyugatra; a megyeszékhely Szombathelytől mintegy 40 kilométerre helyezkedik el.
A szomszédos községek: észak felől Ostffyasszonyfa, kelet felől Tokorcs (2,5 km), dél felől Mesteri, délnyugat felől pedig Sitke (3,5 km). Közigazgatási területe a központjától távol érintkezik még egy-egy rövid szakaszon északkelet felől Kemenesmihályfa, északnyugat felől pedig Sárvár határszélével is.
A településen áthalad, annak főutcájaként, nagyjából kelet-nyugati irányban a 834-es főút, azon érhető el Celldömölk és Sárvár felől is. Mesterivel a 8431-es út köti össze; közigazgatási határai közt egy rövid szakaszon, északnyugaton elhalad még a 8451-es és a 8452-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a községet a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Nagysimonyi megállóhely a község északnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését a 84 324-es számú mellékút biztosítja.
Árpád-kori település, nevét már 1237-ben említették az oklevelek Symun formában. Később Simonyi, 1907-től pedig Nagysimonyi néven ismert. Az ezer körüli lélekszámú, többutcás szalagtelkes település a középkorban helybeli nemesek birtoka. Első ismert birtokosai a Nádasdyak, Draskovichok, majd a 18. században a Batthyányak is birtokosok lettek itt.
A falu 1549-ben volt kénytelen először hódolni a töröknek. 1567-ben német zsoldosok fosztották ki. A sárvári vár védelmére Nádasdy Ferenc őrhelyet alakíttatott itt ki, a helyi nemeseket felfegyverezte és ágyúval (tarackkal) is ellátta őket.
A településen szőlőművelés is folyt. A falu melletti Bánta-hegyen 1683-ban telepítettek szőlőt.
Nagysimonyi az 1700-as évek végétől Jánosházával együtt a Kemenes-vidéki zsidóság egyik központja volt. Temetőjükben múlt századi sírkövek mellett megtaláljuk az 1944-ben elhunyt tudós rabbi Weisz „Sabtaj" Simon síremlékét is. A sírt alkalmanként zarándokok is felkeresik, akik a sírnál elhelyezett ládikába dobják kívánságcéduláikat, a „kvitliket". Zsinagógát a 19. században építettek, ezt 1892-ben újjáépítették mert leégett. 1953-ban a használaton kívüli épületet lebonttoták (helyére postahivatalt építettek). Temetőkertjüket a Szombathely-Celldömölk vasútvonal sínpárjai választják el a községtől. 1877-ben itt tartották az első magyar nyelvű zsidó egyházi beszédet a vármegyében. Első világháborús emlékművét 1926-ban, Második világháborús emlékművet pedig 1990-ben állítottak a településen.
A településen 2008. március 30-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 998 | 991 | 970 | 933 | 938 | 940 | 915 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1,6% németnek, 1,2% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,8%, református 1,9%, evangélikus 32,1%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 3,4% (21,8% nem nyilatkozott).[13]