Namaqua-kaméleon

Namaqua-kaméleon
Namaqua-kaméleon a természetes élőhelyén
Namaqua-kaméleon a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Leguánalakúak (Iguania)
Család: Kaméleonfélék (Chamaeleonidae)
Alcsalád: Chamaeleoninae
Nem: Chamaeleo
Laurenti, 1768
Faj: C. namaquensis
Tudományos név
Chamaeleo namaquensis
Smith, 1831
Szinonimák
  • Chamaeleo capensis Bonnaterre, 1789
  • Chamaeleo tuberculiferus J. E. Gray, 1845
  • Phumanola namaquensis (Smith, 1831)
  • Chamaeleon namaquensis Werner 1911
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Namaqua-kaméleon témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Namaqua-kaméleon témájú kategóriát.

A Namaqua-kaméleon (Chamaeleo namaquensis) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a kaméleonfélék (Chamaeleonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Namaqua-kaméleon előfordulási területe három afrikai országot fed át. Elterjedése Angola déli részét és Namíbiát, azaz a Namib-sivatagot, valamint a Dél-afrikai Köztársaságban levő Karoo régiót foglalja magába. E hatalmas előfordulási területet több, mint 600 000 négyzetkilométerre becsülik.[1]

Megjelenése

[szerkesztés]

A dél-afrikai kaméleonfajok között a Namaqua-kaméleon az egyik legnagyobb; hossza 62,5-63-5 centiméter. A farka jóval rövidebb, mint a teste, vagy mint a fán élő kaméleonoké. A talajon való életmódhoz nem szükséges neki a hosszú fogófarok. A hátán tüskék és a fején kis sisak látható, azonban rokonaitól eltérően hiányzik a nyakpajzsa.[2]

Életmódja

[szerkesztés]

Sivatagi élőhelyéhez jól alkalmazkodott; a homokdűnék és a száraz bozótosok között honos. Tápláléka: sivatagi rovarok, gyíkok, amelyeket a rokonaihoz hasonlóan, a hosszú nyelvének segítségével kap el. Elfogyasztja saját és más hüllők levedlett bőrét is. Főleg a talajon tartózkodik, azonban ha a hőség túl forróvá válik, akkor egy közeli bokorra mászik fel. A nagyobb egyedek felfalják a fiatalabb példányokat is. Ellenségei: kobrák, viperák, sivatagi rókák (Vulpes zerda).

A sivatagi élethez való alkalmazkodása a következőket foglalja magába: az orrmirigyei kiválasztják a sót, hogy vizet takaríthasson meg; kis gödröket váj a homokba, hogy lehűtse testét; kora reggel sötét színt vesz fel és oldalát a Nap felé fordítja, hogy felmelegedjen, azonban ha túl nagy lett a hő, akkor világos színre vált és merőlegesen áll a Nappal szemben.

Szaporodása

[szerkesztés]

A nagyobb testű nőstények akár 20 tojást is tojhatnak. A kis kaméleon körülbelül 100 nap múlva kel ki a tojásból.

Hasznosítása

[szerkesztés]

Ez a kaméleonfaj, mint sok más rokona közkedvelt házi kedvencnek számít; emiatt nagy számban fogják be a vadonból. A fogságban is jól szaporodik. A Namaqua-kaméleonnal való kereskedelmet a Washingtoni egyezmény (CITES) felügyeli.

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Branch, B. (1988). A Field Guide to the Snakes and other Reptiles of Southern Africa. ISBN 0-86977-641-X.
  2. http://eol.org/pages/795427/details

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Namaqua chameleon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.