Nappersdorf-Kammersdorf | |||
A Szt. István-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Hollabrunni járás | ||
Irányítószám | 2033 | ||
Körzethívószám | 02953 | ||
Forgalmi rendszám | HL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1233 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 234 m | ||
Terület | 38,87 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 38′, k. h. 16° 14′48.633333°N 16.233333°EKoordináták: é. sz. 48° 38′, k. h. 16° 14′48.633333°N 16.233333°E | |||
Nappersdorf-Kammersdorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nappersdorf-Kammersdorf témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nappersdorf-Kammersdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Hollabrunni járásában. 2022 januárjában 1185 lakosa volt.
Nappersdorf-Kammersdorf a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a cseh határ közelében. Legfontosabb folyóvizei a Haslacher Graben, a Ptzenthaler Graben és a Giessbach. Területének 7,6%-a erdő, 2,7% szőlő, 82,6% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Dürnleis (172 lakos 2022-ben), Haslach (136), Kammersdorf (295), Kleinsierndorf (46), Kleinweikersdorf (181) és Nappersdorf (355).
A környező önkormányzatok: délre Hollabrunn, nyugatra Wullersdorf, északnyugatra Mailberg, északra Großharras, keletre Stronsdorf.
Kammersdorfot 1252-ben említik először Camerstorff formában. Neve a szláv Kom személynévből ered. A középkorban fontos útkereszteződés mellett feküdt, amelyet egy vár ellenőrzött; a vár mára nyomtalanul elpusztult.
A mai önkormányzat 1971-ben jött létre Kammersdorf és Nappersdorf községek egyesülésével. 1977-ben mezővárosi rangra emelték.
A nappersdorf-kammersdorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 1185 fő élt. A lakosságszám 1890-ben érte el a csúcspontját 2382 fővel, azóta hosszas csökkenés után az utóbbi évtizedekben stabilizálódott. 2020-ban az ittlakók 94,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 1,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 91,8%-a római katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 1,7% mohamedánnak, 4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (97,7%) mellett a bosnyákok alkották 0,8%-kal.
A népesség változása:
2016 | 1 242
|
2018 | 1 233
|