Neszmély

Neszmély
Neszmély címere
Neszmély címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásTatai
Jogállásközség
PolgármesterFürst Eszter (független)[1]
Irányítószám2544
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség1380 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″47.732900°N 18.345100°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″47.732900°N 18.345100°E
Neszmély (Komárom-Esztergom vármegye)
Neszmély
Neszmély
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Neszmély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Neszmély témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Neszmély (szlovákul Nesmily, németül Nessmühl) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Neszmély Komárom-Esztergom vármegyei település, a Neszmélyi borvidék központja a Gerecse északi, Dunára néző nyúlványai alatt, a 10-es főút mellett fekszik. Területét egy rövid szakaszon érinti a Süttő–Vértestolna közti 1127-es út, Szomódra pedig egy önkormányzati út vezet innen, amely Dunaszentmiklóstól a 11 136-os számozást viseli. Áthalad a településen a Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal is, amelynek itt két megállási pontja van: Neszmély vasútállomás és Várhegyalja megállóhely. Utóbbi a 10-es főút közelében van, előbbi közúti megközelítését a 11 341-es út biztosítja.

Távolsága Budapesttől 70, Tatától 12 kilométer.

Neszmély, kisvár légi fotón
Neszmély, kisvár légi felvételen
Neszmélyi borpincék

Története

[szerkesztés]

Neszmély és környéke ősidők óta lakott hely, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori leletanyag.

Első írott nyomát az 1237–40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták.

1339-ben Károly Róbert, az örökös nélkül elhalt ember birtokaként rá szállott Neszmélyt két szigettel, cserjésekkel, szántókkal, száraz és vízi vámmal, valamint révvel egyetemben fia nevelőjének, Polonia-beli Miklós mesternek és unokaöccseinek, Henckónak és Máténak adományozta. Miklós később Neszmélyi Miklós néven jelent meg a forrásokban. Pécsi püspökké választása után Henckó, majd leszármazottai birtokolták a községet.

1341-ben Weech dédunokája, Miklós (Zovárd nembeli) neszmélyi birtokait is megemlítette végrendeletében.

Egy 1342-ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és Lajos herceg nevelője, Miklós a füzitői vámot elfoglalták és Neszmélyre helyezték át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott.

1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illette.

1422-ben már oppidum (mezőváros), és vámja a komáromi váré.

1471-ben Longa-villa. Mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.

1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka.

A törökök nem kímélték Neszmélyt, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt. Ekkor az összeírók hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A falu később újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka volt.

A Zichy család is a település birtokosa volt később.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le. 1850-ben dézsmáltatni akarták a falu szőlőhegyét, aminek a lakosok ellenálltak és a karhatalom lépett közbe.[3]

A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. A 19. század végén kitört filoxéravész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, sikerült visszanyernie régi hírét, s az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár-Neszmélyi Borvidék néven ért el sikereket. 2010-től a borvidék hivatalos megnevezése Neszmélyi borvidék lett.[4]

1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1991–1994: …
  • 1994–1998: Jobbágy István (független)[6]
  • 1998–2002: Jobbágy István (független)[7]
  • 2002–2006: Benkő Ferenc (független)[8]
  • 2006–2008: Benkő Ferenc (független)[9]
  • 2008–2010: Horváth Béla (független)[10]
  • 2010–2014: Janovics István (független)[11]
  • 2014–2019: Janovics István (független)[12]
  • 2019–2024: Janovics István (független)[13]
  • 2024– : Fürst Eszter (független)[1]

A Dunaalmással korábban egyesített településen a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották polgármesternek.[14] Az egyelőre nem tisztázott, hogy Balázs a szétválás után melyik községet irányította tovább és melyik településen kellett időközi polgármester-választást tartani, de a következő, 1994-es önkormányzati választáson már egyik településen sem jelöltette magát a polgármesteri tisztségre.

2008. július 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani Neszmélyen,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[15]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1325
1299
1269
1380
1324
1349
1380
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 31,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,7% (21,7% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% románnak, 0,4% örménynek, 0,2% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,1% szerbnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,9% volt római katolikus, 20,3% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A református templom
A hajóskanzen Neszmélyen
  • A mai református templom épületén a késő gótikus stílusjegyek és más adatok alapján két építési periódust különítenek el. Az első, 1396-1404 közötti periódusba tartozik a torony, illetve a hajó nyugati része. A második, 15. századi periódusba tartozik a hajó keleti része a szentéllyel. Utóbbi bővítés talán Mátyás korában történt. Későbbi felújításakor e korból származó pénzeket találtak a toronyban. A templomból került a tatai múzeumba az ún. "neszmélyi fej", amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve. Sztehlo Ottó, a templom felmérője 1912-ben másodlagos beépítésben találta – feltételezések szerint talán a templom építészét ábrázolja.
  • A Várhegyen áll a 15. századból származó négyszögletes várrom, körülötte árokrendszer, amelyet török korinak vélnek.
  • A szőlőhegyen található a XV. században épített gótikus stílusú ún. Király-kút, amelynek neve Albert királyhoz köthető, aki 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg.
  • A Duna-parti Hajóskanzenban a hajók belülről is megtekinthetők.
  • A szintén Duna-parti Millecentenáriumi Park kemencesorral, színpaddal és fedett, 60-70 főt befogadó sütögetőhelyiséggel. Itt kapnak helyet többek között a falu rendezvényei, és a Dzsesszmély fesztivál is.
  • Itt található a Neszmélyi borvidék központja.
  • A régi téglagyár mögötti dombtetőn található a Hilltop Neszmély borászat és vendégház.
  • A neszmélyi iskola Makovecz Imre tervei alapján épült.
  • Neszmély híres a réteséről is.
  • A község határában található a Neszmélyi Arborétum, ahol országosan is jelentős atlaszcédrus-telepítési kísérlet folyik.
  • 2023. június 29. óta kompjárat közlekedik a Dunán át Szlovákiába.

Híres emberek

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Ortutay András 1983: A neszmélyi zendülés. In: Komárom Megyei Levéltári Napok I–IX. Esztergom, 12–14. (eredetileg Dolgozók Lapja XXVIII/287 1975. december 7.)
  4. ↑ Az Ászári (Ászár-Neszmélyi) Borvidék történelme és jellegzetességei (hu-HU nyelven). Petőcz Pincészet. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2019. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  6. ↑ Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  7. ↑ Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. ↑ Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. ↑ Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. ↑ a b Neszmély települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. július 13. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  11. ↑ Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  12. ↑ Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  13. ↑ Neszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  14. ↑ Almásneszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  15. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  16. ↑ Neszmély Helységnévtár
  17. ↑ Neszmély Helységnévtár

Irodalom

[szerkesztés]
  • Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1890. évi jelentése, 64.

További információk

[szerkesztés]