Neuhofen an der Krems | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Járás | Linzvidéki járás | ||
Irányítószám | 4501 | ||
Körzethívószám | 07227 | ||
Forgalmi rendszám | LL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6269 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 303 m | ||
Terület | 17,96 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 08′ 01″, k. h. 14° 14′ 00″48.133611°N 14.233333°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 01″, k. h. 14° 14′ 00″48.133611°N 14.233333°E | |||
Neuhofen an der Krems weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Neuhofen an der Krems témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Neuhofen an der Krems osztrák mezőváros Felső-Ausztria Linzvidéki járásában. 2020 januárjában 6637 lakosa volt.
Neuhofen an der Krems a tartomány Traunviertel régiójában fekszik az Enns és Traun folyók közötti hátságon, a Krems folyó mentén. Területének 9,5%-a erdő, 74,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 9 településrészt, illetve falut egyesít: Dambach, Fischen, Freiling, Gries, Guglberg, Julianaberg, Lining, Neuhofen és Weißenberg.
A környező önkormányzatok: északra Ansfelden, keletre Sankt Marien, délkeletre Piberbach, délnyugatra Kematen an der Krems, nyugatra Allhaming, északnyugatra Pucking.
Neuhofent először 888-ban említik az írott források "Niwanhoua" formában. Térsége eredetileg a Bajor Hercegség keleti határvidékéhez tartozott, a 12. században került át az Osztrák Hercegséghez.
A napóleoni háborúk során a települést több alkalommal megszállták.
A köztársaság 1918-as megalakulása után Neuhofen Felső-Ausztria tartomány része lett. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba sorolták be. A nemzetiszocialista időkben a Gschwendt-kastélyt a linzi elmegyógyintézet kapta meg és Rudolf Lonauer vezetésével tömegesen gyilkolták meg az elmebetegeket. A második világháború után az ország függetlenné válásával Neuhofen ismét Felső-Ausztriához került.
A Neuhofen an der Krems-i önkormányzat területén 2020 januárjában 6637 fő élt. A lakosságszám 1910 óta gyarapodó tendenciát mutat, 1961 óta több mint kétszeresére duzzadt. 2018-ban a helybeliek 90,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 3,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 78,9%-a római katolikusnak, 5,1% evangélikusnak, 1,4% ortodoxnak, 3,7% mohamedánnak, 9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (92,6%) mellett a horvátok (2,2%) és a törökök (1,7%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 6 041
|
2018 | 6 269
|