Niassodon | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: késő perm | ||||||||||||
A Niassodon mfumukasi (ML1620) csontvázának rekonstrukciója, kiemelve az ősleletben megőrződött csontokat.
| ||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Fajok | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Niassodon témájú kategóriát. |
A Niassodon a dicynodonta therapsidák Kingoriidae családjába tartozó kihalt nem. A késő permben élt, őslelete az észak-mozambiki Niassa tartományból került elő. Egyetlen faja a Niassodon mfumukasi.[1]
A Niassodon első leírását Rui Castanhinha, Ricardo Araújo, Luís C. Júnior, Kenneth D. Angielczyk, Gabriel G. Martins, Rui M. S. Martins, Claudine Chaouiya, Felix Beckmann és Fabian Wilde adta 2013-ban, típusfaja a Niassodon mfumukasi. Generikus neve két szót kapcsol össze: az első a niassa, mely a bantu jao nyelven 'tó' jelentéssel bír (vö. a Nyasza-tó nevét), és az északnyugat-mozambiki tartomány névadója, ahol a faj leletét megtalálták; a második az ógörög odontos 'fog' jelentésű szó. Specifikus neve, a mfumukasi 'királynő' a szintén bantu cseva nyelven, s a helyi matriarchális cseva népesség, valamint az egész mozambiki társadalom nőtagjainak tiszteletére adták.[1]
A Niassodont egyetlen holotípusa alapján ismerjük (tárolószáma: ML1620). A lelet az állat részleges csontváza, ezt átmenetileg a lourinhãi múzeumban tartják Portugáliában, de vissza fogják szállítani Mozambik fővárosába, az ottani országos földtani múzeumba. A holotípus egyetlen példány teljes koponyáját, állkapocscsontját, 19 hát-, kereszt- és farokcsonti csigolyáját, bordáit, mindkét csípőcsontját és részleges combcsontját tartalmazza. 2009-ben, a Projecto PalNiassa keretében, a Metangula Grabenben lefolytatott expedíció során fedezték fel és gyűjtötték be. [2] Az ML1620 megtalálási helye a Metangula-Cóbue országút mentén fekvő Tulo falu közelében található névtelen, fosszíliákban gazdag lelőhely. A fosszíliaágy késő permi, szepátriaszerű meszes konkréciókban gazdag szürke mudstone ('sárkő').