Niederleis
| Niederleis | |||
 | |||
| A niederleisi vár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Mistelbachi járás | ||
| Irányítószám | 2116 | ||
| Körzethívószám | 02576 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 861 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 253 m | ||
| Terület | 19,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′ 59″, k. h. 16° 23′ 52″48.549722°N 16.397778°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 59″, k. h. 16° 23′ 52″48.549722°N 16.397778°E | |||
| Niederleis weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Niederleis témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Niederleis osztrák község Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 875 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Niederleis a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Leisi-hegység délkeleti peremén, a Niederleiser Bach patak mentén. Területének 13,7%-a erdő, 76,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 települést, illetve településrészt egyesít: Helfens (68 lakos 2021-ben), Kleinsitzendorf (14), Niederleis (642) és Nodendorf (151).
A környező önkormányzatok: északra Gnadendorf, északkeletre Asparn an der Zaya, keletre Ladendorf, délre Großrußbach, nyugatra Ernstbrunn.
Története
[szerkesztés]Niederleist Frankóniából érkező telepesek alapították a 11. században, de neve csak jóval később jelenik meg az írott forrásokban. Nodendorfot 1120/1130-ban, Helfenst 1150-ben, Kleinsitzendorfot 1380-ban említik először.
Niederleis várát 1310-ben említik először. A Leis (Lizze) nemzetség már a Babenbergek idejém is szerepelt a forrásokban, de nem kizárt hogy ők a hasonló nevű, Scheibbs melletti falu urai voltak. A 15. század elején a Polheim, majd a Fritzendorf család szerezte meg a várat és a falut, majd a század végén Wolfgang von Ludmannsdorfhoz került. A 17. században a heiligenkreutzi kolostoré volt, ekkor nyerte el mai formáját. A 19. század végén a vár akkori tulajdonosa, Josef Wallis gróf itt helyezte el jelentős műgyűjteményét, amely ma is az épületben található.
A második világháború végén, 1945. április 20-21-én Niederleis heves harcok színterévé vált, mely során 11 polgár életét vesztette, 37 épület leégett és 3 hidat felrobbantottak.
Lakosság
[szerkesztés]A niederleisi önkormányzat területén 2021 januárjában 875 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el a csúcspontját 1178 fővel, 1981-ig csökkenő tendenciát mutatott, ezt követően ismét gyarapodásnak indult. 2019-ben az ittlakók 96,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 1,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 91,4%-a római katolikusnak, 2,1% evangélikusnak, 5,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a lakosság 99,1%-a német anyanyelvű volt.
A népesség változása:
| 2016 | 842
|
| 2018 | 861
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a niederleisi vár
- a Mária mennybevétele-plébániatemplom
- a helytörténeti múzeum
- a Leis-hegység natúrpark
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 31636 – Niederleis Statistik Austria
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Niederleis című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
