Nyírkarász | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kisvárdai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varga Tiborné (független)[1] | ||
Irányítószám | 4544 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2191 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 55,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 41,43 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 22° 06′ 02″48.096360°N 22.100660°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 22° 06′ 02″48.096360°N 22.100660°E | |||
Nyírkarász weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírkarász témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyírkarász község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
A megye, és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, Kisvárda, Baktalórántháza és Vásárosnamény városok között, a kistáj középső részén.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Gyulaháza, délkelet felől Nyírmada, dél-délkelet felől Rohod, dél felől Petneháza, nyugat felől pedig Nyírtass.
Központja csak a Kisvárda-Baktalórántháza között húzódó 4105-ös úton érhető el, a két végponti város irányából. Keleti külterületei között elhalad a 4106-os út is.
Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton érhető el a legegyszerűbben, attól mintegy 8 kilométerre keletre helyezkedik el. Ahhoz képest, hogy a főút alig több mint 6 kilométerrel halad el a település mellett, csak aránylag nagy kerülővel érhető el abból az irányból.
A település neve bizonytalan eredetű. Valószínű, hogy a Karász helynév a személynévként alkalmazott magyar kárász halnévből keletkezett, de más vélemény szerint a káliz népnévből ered. A tájegységre utaló Nyír előtagja megkülönböztetésre szolgál.
Nyírkarász a fellelhető oklevelek szerint valószínűleg már a 13. század végén állhatott. Neve az oklevelekben Karaz, Karos, Charas és Garaz alakokban fordult elő. A 14. század elejétől az ez idő tájt megalakuló nemesi vármegye rendszeresen itt tartotta üléseit, egészen a 18. század közepéig. A 13. század végén, 14. század elején a település birtokosai Sándor bán és fiai voltak. Az oklevelekben Karászinak is nevezett Sándor bán első ismert őse nagyapja, a 13. század első felében élt Drugh. Róla nevén kívül más adat nem maradt fenn. Fiáról, (Drugh fia Sándor) Sándorról azonban több oklevél is megemlékezik. Ez a Sándor karászi birtokán várat is építtetett. Karász egészen 1328-ig maradt tulajdonuk.
A falu a 15. században Perényi Pál birtoka lett. Özvegye 1481-ben bizonyos kártételek kiegyenlítése végett egy részét átengedte a szomszédos településen, Madán birtokos nemeseknek. A 16. században a Bacskai, a Tárkányi, az Ibrányi, a Derecsényi, a Garai és a Soós családok voltak a birtokosai. 1618-ban Tárkányi Istvánnak, Ramocsaházi Istvánnak, Horváth Józsefnek, Szintei Mártonnak és Parasznyai Józsefnek 20 jobbágya volt a településen.
A 19. század közepén Karász lakosainak száma 1603 fő volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2371 | 2383 | 2373 | 2212 | 2210 | 2199 | 2191 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 20%, görögkatolikus 32,9%, felekezeten kívüli 1,9% (12% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% ruszinnak, 4,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,5% volt római katolikus, 18,5% református, 24,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 3,9% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[13]