Nyírtelek

Nyírtelek
Honvédelmi Emlékpark, Nyírtelek
Nyírtelek címere Nyírtelek zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	város
Polgármester	Szekeres József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4461
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	6455 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	96,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	67,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 21° 37′ 56″48.009444444444, 21.63222222222248.009444°N 21.632222°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 21° 37′ 56″48.009444444444, 21.63222222222248.009444°N 21.632222°E
Nyírtelek Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírtelek város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban. Több néven is szerepelt a történelem folyamán.

Fekvése

A megyeszékhely vonzáskörzetében helyezkedik el, attól északnyugatra, a Nyugati-, vagy Löszös-Nyírség kistáj részeként.

A szomszédos települések: észak felől Buj, északkelet felől Kótaj, kelet, délkelet és dél felől Nyíregyháza [keletről Nyírszőlős, délkeletről Felsőpázsit, délről pedig Vajdabokor városrészek], délnyugat felől Nagycserkesz, nyugat felől Tiszaeszlár, északnyugat felől Tiszanagyfalu, észak-északnyugat felől pedig Gávavencsellő.

Megközelítése

Közúton a legfontosabb megközelítési útvonala a 38-as főút, mely átszeli a település központját; délkeleti határszéle közelében ér véget a 38-asba betorkollva a 338-as főút, mely szintén a térség fontos elérési útvonalai közé tartozik. Nagycserkesszel a 3636-os út köti össze.

Külterületeit, különálló településrészeit több más, alsóbbrendű út is érinti, ilyen a 3635-ös út, mely a nyugati határai között halad el, érintve Belegrád, Görögszállás és Varjúlapos nevű településrészeit is, vagy a 3813-as út, mely kelet felől érinti a kisváros (jobbára lakatlan) határrészeit. Szekeresbokor közúti elérését a 36 121-es, Ferenctanyáét a 36 127-es, Dankóbokorét a 36 132-es, Gyulatanyáét a 38 132-es, Sóskútét pedig a 38 146-os számú mellékút biztosítja.

• Elérhetőség autóbusszal: Nyíregyházáról, Rakamazról, illetve ritkábban Tokajból a Volánbusz által üzemeltetett 4243-as járattal.
• Elérhetőség kerékpárral: A főúttal párhuzamosan fut a Nyíregyháza - Tokaj bicikliútvonal, a főút forgalmától elzártan.
• Elérhetőség vasúton: a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonal és az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal közös szakasza érinti, melynek két megállási pontja is van itt: Nyírtelek vasútállomás a település központja közelében, a belterület délnyugati szélénél, valamint Görögszállás vasútállomás, a névadó településrész mellett. Korábban a vasútnak még egy megállója is volt Nyírtelek határai közt, a két állomástól nagyjából azonos távolságra, Ferenctanyánál, de az a megállóhely már megszűnt.

Története

1213-ban említik először („villa Kiral”), az Árpád- és Anjou-korban Királytelke („Kiralteluke, Kyraltheleke”) néven önálló falu, 1427-ben már Nagyeszlárhoz tartozó puszta.

Később évszázadokra Nyíregyháza határába olvadt. 1945-ben először a Dózsatanya nevet kapta,^[3] majd 1952 januárjában átalakult önálló községgé ideiglenesen Sörekút néven, amit még abban az évben megváltoztattak a ma is érvényes elnevezésére.

Egy városrésze Ferenctanya, ami Nyírtelektől nyugatra kb. 4 km-re fekszik.

Egykor az Ecsedi uradalomhoz tartozott. Birtokosai voltak a Báthoryak, Rákócziak és a Károlyiak, a 20. század elején pedig a gróf Dessewffyek.

A 19. század elején puszta, 467 lakossal. 1971-től nagyközség, 2005. július 1-jétől város.

Királytelki csata

Az 1944. októberében vívott hortobágyi páncéloscsatával összefüggésben 1944. október 27-én a debreceni 16. felderítő osztály katonái támadást indítottak a Királytelek-Alsósóskút térségében beásott szovjet erők ellen és tíz magyar halottat követelő kemény küzdelem után visszaszorították őket. Ezzel hozzájárultak Nyíregyháza ideiglenes visszafoglalásához és megakadályozták 150 000 magyar és német katona bekerítését.

A csatáról és a tíz hősi halottról 1984 októberében, a 40. évfordulón emlékeztek meg hivatalosan először, azóta emléktábla őrzi nevüket.^[4]

Nyírtelek és a honvédség

A második világháború után is összefonódott a település története a magyar honvédségével. 1963 és 1991 között itt tevékenykedett a Magyar Néphadsereg 107. Önálló Szállító Osztálya, illetve elődszervezetei. 1982-től légvédelmi rakétákat is tároltak itt.

Itt volt az MN EJÜ (Elektrotechnikai Javító Üzem) is, ami különböző rendeltetésű rakéták (légvédelmi, páncéltörő, repesz) és radarrendszerek, valamint a hozzájuk tartozó gépjárművek és egyéb technikai eszközök karbantartásával és javításával foglalkozott. Ez a hadiipari vállalat 1991 óta a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. néven működik. Ez a cég foglalkozik többek között – az egyesült államokbeli Raytheon Missile Systems vállalattal együttműködve – a JAS 39 Gripen vadászgépek rakétafegyverzetének karbantartásával, itt fejlesztették ki a Gepárd M4 félautomata mesterlövész-puskát, valamint korszerű biztonságtechnikai rendszereket.^[5]

A katonai és hadiipari létesítmények jelentős hatással voltak és vannak a település és környéke fejlődésére, foglalkoztatási viszonyaira. 2011-ben a királytelki csata emlékének és a honvédségi kapcsolatoknak az ápolása jegyében a város önkormányzata Honvédelmi Emlékparkot létesített. Itt állítottak ki egy Vega-M és egy 2K11 Krug típusú légvédelmi rakétát.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Ratkos Mihály (független)^[6]
• 1994–1998: Ratkos Mihály (független)^[7]
• 1998–2002: Ratkos Mihály (független)^[8]
• 2002–2006: Magyar László (MSZP)^[9]
• 2006–2010: Magyar László (MSZP)^[10]
• 2011–2014: Magyar László (MSZP)^[11]
• 2014–2019: Szekeres József (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2019–2024: Szekeres József (Fidesz-KDNP)^[13]
• 2024– : Szekeres József (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap az 5728 szavazásra jogosult lakos közül 2453 fő adott le szavazatot, melyek közül 43 érvénytelen volt, a 2410 érvényes szavazat közül pedig 1036-1036 esett a hivatalban lévő szocialista polgármesterre, Magyar Lászlóra és Fidesz-KDNP-s kihívójára, Kovács Juditra (42,99 % - 42,99 %).^[14] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2011. január 16-án tartották meg, ezen már csak a korábbi holtversenyben részes két jelölt indult el, a részvételi arány is magasabb volt, ez a helyzet pedig a szocialista jelöltnek kedvezett jobban.^[11]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	6730	6672	6555	6484	6576	6470	6455
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,5%, református 8%, görögkatolikus 14,2%, evangélikus 6,1%, felekezeten kívüli 11,5% (23,6% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% görögnek, németnek, bolgárnak és ruszinnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,1% volt római katolikus, 7,8% református, 10,5% görög katolikus, 7,7% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 8,7% felekezeten kívüli (38,9% nem válaszolt).^[16]

Nevezetességei

• Honvédelmi Emlékpark

Műemléki védettségű épületek

• Szentháromság-szobor, (barokk, 18. század),
• Római katolikus kápolna (gótizáló-romantikus, 1874. Berendezés: padok, főoltár, romantikus. Kastély utca 3.
• AGROGÉP KFT irodája, a volt Dessewffy-kastély (klasszicista, 1820 körül, nagy mértékben átalakítva 1951-ben).

Jegyzetek

1. Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Nyírtelek. 4. p.. [2020. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
4. A nyírteleki Honvédelmi Emlékpark tájékoztató táblája
5. A nyírteleki Honvédelmi Emlékpark tájékoztató táblái
6. Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
7. Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
8. Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
9. Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
10. Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
11. Nyírtelek települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. január 16. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
12. Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
13. Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
14. Nyírtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
15. Nyírtelek Helységnévtár
16. Nyírtelek Helységnévtár

Források

• Borovszky Samu:Szabolcs vármegye.
• 338-as főút - Wikipédia

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtelek témájú médiaállományokat.

• Nyírtelek Önkormányzatának honlapja
• Nyírtelek az utazom.com honlapján^{[halott link]}

Kapcsolódó szócikkek

• Földrajzportál
• Magyarország-portál