Nyalka

Nyalka
A Kisboldogasszony római katolikus templom
Nyalka címere Nyalka zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Pannonhalmi
Jogállás	község
Polgármester	Balogh Ervin (független)[1]
Irányítószám	9096
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	509 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	34,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′ 42″, k. h. 17° 48′ 33″47.545111111111, 17.80923888888947.545111°N 17.809239°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 42″, k. h. 17° 48′ 33″47.545111111111, 17.80923888888947.545111°N 17.809239°E
Nyalka Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Nyalka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyalka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyalka egy község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban.

Fekvése

A Pannonhalmától kelet-délkeletre elterülő síkságon fekszik, Győrtől 23 kilométerre délre. A Sokorói-dombságban, útkereszteződésben települt, fésűs beépítésű falu.

Megközelítése

Északi és déli irányból a Győr-Tápszentmiklós-Bakonybánk közti 8222-es úton érhető el, keleti és nyugati irányból pedig a Mezőörs-Pannonhalma közti (a 81-es és 82-es főutakat is összekötő) 8224-es úton. Autóbusz-forgalma sűrűnek mondható. A legközelebbi vasútállomás a Győr–Veszprém-vasútvonal Pannonhalma vasútállomása, mintegy 7 kilométerre nyugatra.

Története

Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi névalakban, mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban említi, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka. Albeusnak többször említett jegyzékében vagy Hymudnak vagy pedig Nelkának van megemlítve. A település akkoriban 193 házból illetőleg telekből állott. Ebből: 20 házban lovas jobbágyok, az udvarnokok 56 ház-ban éltek, a szakácsok 16 házat, a szűcsök és az esztergályosok 6 házat laktak, a mosók három házat, a tárnokok hét házat a sütők 9 házat népesítettek be. A méhsör készítők 10 háza, 23 itt tartózkodó kovácsa, és a kerékgyártók szállásai egészítették ki a települést. Később a falu egyik részének urai a gróf Esterházyak lettek, másik része a gróf Cseszneky család és köznemesek birtoka volt. Később a török területek közé tartozott. 1627-ben a lakosok a törökök zaklatásai elől szétfutottak, néptelenül hagyva falut, s csak többszöri benépesítési kísérlet után 1680 után kezdtek visszatelepülni. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után véglegesen visszakerül a bencés rend tulajdonába. A községet 1873-ban kolerajárvány tizedeli meg. Az 1930-as években a község a pázmándfalui körjegyzőséghez tartozott.

Felújított parasztházak

Felújított parasztházak

Népessége, amely 1949-ben még 824 fő volt. Napjainkra a felére csökkent. A település Győrhöz, részben Pannonhalmához vonzódik. Aktív keresőinek kétharmada eljáró. Szükséges a település népesség megtartó képességének növelése. Aktív keresőinek kétharmada eljáró, melynek nagy része Győrben talál munkát. Az alapvetően mezőgazdasági gazdálkodású falu igen hátrányos helyzetű a demográfiai mutatói alapján. A legfontosabb gazdasági egysége a „Virágzó” Termelőszövetkezet, amely 1959-ben alakult, 1969-ben egyesült a pannonhalmival, de 1991-től újra önálló lett.

A településnek önálló önkormányzata van. A hatósági munkát több év önállóság után ismételten a szomszédos faluval közös körjegyzőség látja el, melynek a központja Pázmándfalun van. A községben óvoda, általános iskola alsó tagozata és a vegyesbolt szolgálja a lakosságot. A Páskom Kulturális Egyesület 1995-ben alakult az akkor már öt éve működő tánccsoportból felkérés alapján. Emellett népi színjátszással is foglalkoztak, nemcsak a saját örömük, hanem a falu szórakoztatására is, hisz ennek a tevékenységnek nagy múltja van Nyalkán. 1992-ben alakult meg a gyermek tánccsoport, amely kezdetben 15 főt számlált. A megnövekedett létszám és a korkülönbség miatt 1993 óta két csoportra oszlottak. 1994-től az óvodában kezdődött el a néptánc oktatása. Az iskola keretein belül működik egy szövőszakkör is.

Kultúrház

Győrhöz közeli távolsága, illetve viszonylagos „elzártsága”, a csendet, a jó levegőt a hamisítatlan falusias életmódot tükröző kistelepülés.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Müller Zoltán (független)^[3]
• 1994–1998: Müller Zoltán (független)^[4]
• 1998–2000: Müller Zoltán (független)^[5]
• 2000–2002: Franczia Géza (független)^[6][7]
• 2002–2006: Franczia Géza (független)^[8]
• 2006–2010: Balogh Ervin (független)^[9]
• 2010–2014: Balogh Ervin (független)^[10]
• 2014–2019: Balogh Ervin (független)^[11]
• 2019–2024: Balogh Ervin (független)^[12]
• 2024– : Balogh Ervin (független)^[1]

A településen 2000. július 23-án időközi polgármester-választást tartottak,^[8] az előző polgármester lemondása miatt.^[13]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	447	435	442	485	514	504	509
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,1%, református 6,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,5% (23,1% nem nyilatkozott).^[14]

Nevezetességei

• Római katolikus templom Főutcája kibővültében áll. Barokk épület, a XVIII. századi része az 1872-es újjáépítése-kor kereszthajós lett. Berendezése három darab empire stílusú, vörös márvány oltár, melynek szobordíszei Jézust és az evangélistákat ábrázolják. Szent Imre oltárának képei Franz Ottó Hyeronym alkotásai. A főoltárt még négy szobor díszíti, s a főoltárkép Szűz Mária születését ábrázolja. Az orgona és gyóntatószék klasszicizáló stílusú.
• Népi építészetű lakóházak A községben romos állapotú és szépen felújított épületek is vannak. Ezek megtalálhatók a Kossuth Lajos u. 62. és 69. valamint az Arany János u. 4. szám alatt a Pannonhalmára vezető úton.

Jegyzetek

1. Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
5. Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
6. A 2000. június 18-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. június 18. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
8. Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
9. Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
10. Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
11. Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
12. Nyalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
13. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
14. Nyalka Helységnévtár

További információk

• Európai borutak portál^{[halott link]}
• Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998, CEBA Kaposvár, 2004) Bárdos Dezső cikke.

• Győr-Moson-Sopron megyeportál
• Magyarország-portál
• Földrajzportál