Nyomár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Takács László (független)[1] | ||
Irányítószám | 3795 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 267 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,46 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 16′ 34″, k. h. 20° 49′ 01″48.276031°N 20.816881°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 34″, k. h. 20° 49′ 01″48.276031°N 20.816881°E | |||
Nyomár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyomár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyomár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Edelénytől 13 kilométerre, Miskolctól 23 kilométerre északra fekszik a Cserehát délnyugati részén. Közúton csak Zilizről, a 2617-es út felől közelíthető meg, a 26 137-es úton, amely innen még Hangácsig vezet tovább. Főutcája az előbbiből leágazó 26 138-as mellékút, amely csak bő fél kilométernyi hosszban húzódik a község lakott területén, hozzávetőlegesen nyugat-keleti irányban.
Nyomár nevét 1267-ben említették először az oklevelek Nomaralakban írva, egy Ziliz határjárásával kapcsolatos oklevélben. 1284-ben Máté nyomári öröklött földjének Ziliz felőli részét átadta vejének Synik fia Benche-nek és határát megjáratták. 1330-ban Nyomári Bethlen fiaié volt. Bethlen megbízottként is szerepelt 1332-ben egy oklevélben. 1332-ben Mihály arkangyalról elnevezett egyháza is említve volt, papja ekkor 7 garas pápai tizedet fizetett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 317 | 314 | 308 | 268 | 280 | 274 | 267 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,5%-a magyarnak mondta magát (1,5% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 44,2%, görögkatolikus 7,4%, felekezeten kívüli 1,8% (9,2% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 95,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% bolgárnak, 0,4% ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,1% volt római katolikus, 37,9% református, 7,9% görög katolikus, 0,7% ortodox, 5% felekezeten kívüli (20% nem válaszolt).[12]
Hangács (2 km), Ziliz (6 km), a legközelebbi város: Edelény (13 km).