Nyárád (folyó)

Nem tévesztendő össze a következővel: Nyárád (település).
Nyárád
A Nyárád Búzaháza közelében
A Nyárád Búzaháza közelében
Közigazgatás
Országok Románia
MegyékMaros megye
Földrajzi adatok
Hossz82 km
Forrásszint602 m
Vízhozam3,6 m³/s
Vízgyűjtő terület651 km²
ForrásMező-havas, Görgényi-havasok
é. sz. 46° 40′ 10″, k. h. 25° 00′ 57″46.669444°N 25.015833°E
TorkolatMaros (Nyárádtő közelében) → Tisza → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 24° 25′ 36″46.481389°N 24.426667°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 24° 25′ 36″46.481389°N 24.426667°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Nyárád (románul: Niraj, németül: Niersch) a Maros bal oldali mellékfolyója Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Kultúrtörténete

[szerkesztés]

A folyó első említése az 1332-es pápai tizedjegyzékben lelhető fel, ahol Nyárádtőn egy István nevű papot említenek „Stephanus de Naradya”-ként.

Orbán Balázs a következőképpen jellemezte:

„Marosszék közép folyójához, az annyiszor megénekelt szőke Nyárádhoz értünk, itt terül el előttünk annak szép termékeny tere, mely szélességben túlhaladja a Küküllők, sok helyt pedig megközeliti a Maros terét, s mindeniket népességének sürűségével felülmulja. Nyárád kőnélküli agyagos talajon folyván, vize rendszerint zavaros, honnan szőke mellékneve.”[1]

Vízgyűjtő területe

[szerkesztés]
Információs tábla a folyónál

A Nyárád a Görgényi-havasokban eredő két patak, a Mező-havas keleti oldalán 1239 méter magasságban eredő Kis-Ág és a valamivel északabbra előbukkanó Nagy-Ág összefolyásából keletkezik Vármező területén 602 méter magasságban. Délnyugati irányba tartva a hegységből kijutva előbb északról elhalad a Bekecs-hegy mellett, majd délnek fordul, végül Nyárádszereda után a Küküllő-menti-dombság északi részén kanyarog nyugat-délnyugati irányban.[2]

A folyó Nyárádszeredáig tartó felső szakaszát Felső-Nyárádnak vagy Nagy-Nyárádnak is nevezik. A Bekecsalja felől érkező Kis-Nyáráddal Nyárádszereda alatt ömlik össze.[3]

A hegyvidéki felső szakasz és az alsó szakasz között jelentős különbség mutatkozik.[4]

A folyó völgye a középső és alsó szakaszon kb. 2 km széles, ami az átlagos vízhozamot figyelembe véve (3,6 m³/s) szokatlanul szélesnek számít. A völgy aszimmetrikus jellegű, a folyó a völgy jobb oldalán helyezkedik el.

A terület kontinentális klímájú, az átlaghőmérséklet 8,5 °C, az évi csapadék 700–1200 mm. A vízgyűjtő területére jellemző, hogy hóolvadás vagy áradások esetén a vízhozam jóval meghaladja a sokéves átlagot (a maximális mért hozam 330 m³/s, 1970. május 14-én). Áradáskor nagy mennyiségű hordalékot hoz a folyó, ezért (a sárgás szín miatt) kapta a népies „szőke Nyárád” elnevezést.

Nyárádtő környékén, Vidrátszeg közelében torkollik a Marosba 300 m-en.

Fontosabb mellékvizei: Kis-Nyárád (Bekecsalja), Vityal, Tompa pataka, Peres, Hodos pataka, Nyomát pataka, Teknős patak, Eger patak, Vécke.

Települések a folyó mentén

[szerkesztés]

A Nyárád vízgyűjtő területe nagyjából egybeesik Nyárádmente nevű néprajzi tájegységgel, ami Székelyföldhöz, ezen belül Marosszékhez tartozik. A vidék Erdély egyik legsűrűbben lakott területének számít: 66 településen több mint 40 ezer ember lakja.

A Nyárád folyását követte a keskeny nyomtávú Marosvásárhely–Parajd-vasútvonal.

A Felső-Nyárádmentén a folyó következő településeket érinti (zárójelben a román megnevezések):

A szintén Felső-Nyárádmente részeként ismert Bekecsalja kistáji egységben a Kis-Nyárád áthalad Nyárádmagyarós és Székelybere településeken illetve Nyárádandrásfalva városrészen.

A folyó középső szakaszán (Közép-Nyárádmente) a következő településeket érinti:

Az alsó szakaszon (Alsó-Nyárádmentén) áthalad az alábbi településeken:

A folyó medre Nyárádkarácsonnál

A folyó szabályozása

[szerkesztés]
Megerősített partszakasz a Nyárádszeredai hídnál

Az Alsó-Nyárádmentét gyakran Murokország néven emlegetik, tekintve, hogy zöldségtermő vidékként híres. A terület termékenysége annak is köszönhető, hogy a vízszabályozások előtt sokáig a folyó árterületét képezte, és évente elöntötte a partmenti szakaszokat. A XX. század során többször zajlottak munkálatok a folyómeder kiegyenesítésére illetve mélyítésére. Az alsó szakaszon árvízvédelmi töltéseket építettek.[5]

További megelező intézkedés volt a Vécke-csatorna megépítése, amelyet 2002-ben kiszélesítettek, ugyanakkor Jobbágyfalva alatt 2002-re elkészült az árvízvédelmi gát. 2008-ban megerősítették partvonalat Fintaháza és Nyárádtő között.[6]

2015-ben a vízügyi hatóságok nagyszabású mederszabályozási munkálatokat végeztek a folyó középső és alsó szakaszán.[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
  2. ↑ Ott ahol a Nyárád vize... Nyárádmente, gyogylapik.bloglap.hu
  3. ↑ 25. Honismereti-túra a Nyárádmentén EKE Marosvásárhely, 2019
  4. ↑ Vízgazdálkodás a Nyárád mentén Archiválva 2021. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – Erdélyi Gyopár
  5. ↑ Zavaros a Nyárád, nem akar megszállni Gondolatok a Nyárád szabályozásával kiváltott természeti pusztítás kapcsán, Nyárádmenti Kisújság, 2015. április
  6. ↑ Nem mindenki elégedett A Nyárádmenti árvízvédelmi munkálatokról, 2015. december 22
  7. ↑ Ahol a Nyárád-part „szakad” Krónika online, 2015. május 15