Nyíribrony | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Baktalórántházai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Cziva László (független)[1] | ||
Irányítószám | 4535 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1065 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 01′, k. h. 21° 58′48.016667°N 21.966667°EKoordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 21° 58′48.016667°N 21.966667°E | |||
Nyíribrony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíribrony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyíribrony község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.
A vármegye középső részén helyezkedik el, Baktalórántházától nyugatra.
A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Ramocsaháza, kelet felől Nyírkércs, dél felől Levelek, délnyugat felől Apagy, nyugat felől Nyírtét, északnyugat felől pedig Székely.
Csak közúton közelíthető meg, Ramocsaháza felől a 4104-es útból kiágazó 41 102-es számú mellékúton, vagy Levelek felől, egy számozatlan alsóbbrendű úton.
Nyíribrony nevét az oklevelek 1329-ben Ibrun néven említették először, 1332-ben pedig Ibron-nak írták nevét.
1435-ben Upory, később a Kemecsey, 1465-ben a Miglészy, 1476-ban pedig a Kállay család volt Ibrony birtokosa.
A 18. század második felében és a 19. század első felében a Benkő, Darabos, Kriston és a Jármy családok voltak földesurai.
A 20. század elején Jármy Gyula és Fried Ignácz birtoka volt.
Ibrony régi helynevei közül a 20. század elején is ismert volt Ördögárka, Havafa és Vashegy neve.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1080 | 1093 | 1104 | 1084 | 1030 | 1027 | 1065 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 93,5%-a magyar, 6,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,2% németnek, 1,1% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,4%, református 55,9%, görögkatolikus 4,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 0,8% (23,4% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak és románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,8% volt római katolikus, 50,2% református, 4,2% görög katolikus, 2,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 3,5% felekezeten kívüli (28,2% nem válaszolt).[13]