Nyírtét

Nyírtét
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kemecsei
Jogállás	község
Polgármester	Révész Dezső (független)[1]
Irányítószám	4554
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	917 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	59,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 00′, k. h. 21° 55′48, 21.91666666666748.000000°N 21.916667°EKoordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 21° 55′48, 21.91666666666748.000000°N 21.916667°E
Nyírtét Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírtét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtét témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírtét község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése

A vármegye és egyben a Nyírség középső részén fekszik. A környező fontosabb települések közül Apagy és Székely 6-6, Napkor 10,5, Levelek 11,5, Demecser 12,5, Baktalórántháza 17, Berkesz 18, Nagykálló pedig 20,5 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Székely, kelet felől Nyíribrony, dél felől Apagy, nyugat felől Sényő, északnyugat felől pedig Nyírbogdány. Délkelet felől a legközelebbi település Levelek, de a közigazgatási területeik (kevés híján) nem érintkeznek.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Székely vagy Apagy felől, mindkét irányból a 4103-as úton.

A település belső területei közösségi közlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 4215-ös busszal közelíthetőek meg.

Nevének eredete

A település nevét a török, kabar tigrit méltóságnévből származtatják.

Története

Nyírtét neve 1271-ben tűnik fel először az oklevelekben, ekkor Tityit -ként van nevezve.

1271-ben lakatlan puszta, majd IV. László király a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak adományozta.

1325-ben a nemzetség megosztozik a birtokon, s az a felosztás után az Egyed ágnak jutott. 1347-ben azonban már mai nevén írják a település nevét, és ekkor határát is megjáratták.

1461-ben birtokosa a Téthy, majd pár évvel később a petri Ders család volt birtokosa.

Az 1500-as évek közepén a petri Derzs családnak is van itt részbirtoka. 1588-ban Csomaközy Boldizsárnak és Jósa Gáspárnak van itt birtoka.

A 18. század végén és a 19. század elején a Bónis, Domahidy, Bernáth, Gencsy, Korda, Berzsenyi és Szakácsy családok voltak a birtokosai.

A 20. század elején Molnár Gusztáv, és Gyula, valamint Klár Dávid a település birtokosa.

A faluban az 1900-as évek elején a községben már nagyszabású szeszgyár is működött.

A 20. század elején Szabolcs vármegye Nyírbogdányi járásához tartozott.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1088	1057	1044	934	918	922	917
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

1910-ben 814 lakosából 812 magyar volt. Ebből 181 római katolikus, 197 görögkatolikus, 399 református volt.

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,3%, református 45,4%, görögkatolikus 15,8%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 2% (13,4% nem válaszolt).^[4]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% németnek, 0,1% bolgárnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,4% volt római katolikus, 40,8% református, 11,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 3,6% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).^[5]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Révész Dezső (független)^[6]
• 1994–1998: Révész Dezső (független)^[7]
• 1998–2002: Révész Dezső (független)^[8]
• 2002–2006: Révész Dezső (független)^[9]
• 2006–2010: Révész Dezső (független)^[10]
• 2010–2014: Révész Dezső (független)^[11]
• 2014–2019: Révész Dezső (független)^[12]
• 2019–2024: Révész Dezső (független)^[13]
• 2024– : Révész Dezső (független)^[1]

Nevezetességei

• Református templom - A 13. században épült, román stílusban. 1936-ban bővítették.
• Motoros tájtúra - minden év májusában kerül megrendezésre. [1] A motoros tájtúrák szervezése jelenleg szünetel.
• Minden évben március-november első hetében megrendezésre kerül a Börze. [2]
• Főtéren található szobor
• Nyírtéti homokbánya (hegy)

Források

• Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.

Jegyzetek

1. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
4. Nyírtét Helységnévtár
5. Nyírtét Helységnévtár
6. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
7. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
8. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
9. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
10. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
11. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
12. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
13. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)

Külső hivatkozások

• Nyírtét az utazom.com honlapján^{[halott link]}
• Nyírtét honlapja [3]
• [4]
• [5]

Kapcsolódó szócikkek

• Földrajzportál
• Magyarország-portál