Nyírvasvári

Nyírvasvári
Nyírvasvári címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyírbátori
Jogállás	község
Polgármester	Hornyák János (független)[1]
Irányítószám	4341
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	1877 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	69,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 11′47.816666666667, 22.18333333333347.816667°N 22.183333°EKoordináták: é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 11′47.816666666667, 22.18333333333347.816667°N 22.183333°E
Nyírvasvári Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírvasvári weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírvasvári témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírvasvári község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése

A vármegye keleti-délkeleti részén, a Nyírség peremén fekszik, Nyírbátor keleti szomszédjában, a várostól 7 kilométerre. A megyeszékhely Nyíregyházától 46, Mátészalkától 22 kilométer választja el; a környék más, kisebb települései közül Terem 9, Nyírpilis 5, Nyírcsászári 8, Nyírgelse 21, Bátorliget pedig 12 kilométer távolságra található.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, Nyírbátor vagy Terem érintésével, a 4915-ös úton.

Nevének eredete

Neve a Vasvár helynévből magyar névadással keletkezett. Jelentése: Vasváré, Vasvárhoz tartozó, valószínűleg a közelében álló Vasvárhoz tartozó település. A név vas eleme egyes vélemények szerint erős, vas erejével vetélkedő erődítmény, míg mások szerint a Vasvár helynevek kora középkori vasfeldolgozás emlékei. Nyír előtagja a tájegységre utal.

Története

A település neve az oklevelekben 1318-ban tűnik fel először Eghazas Wosvari néven, Ekkor már temploma is volt.

A falu 1318-tól a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthori-család ecsedi ágának birtokai közé tartozott, s a későbbiekben is az ecsedi várhoz tartozott, s annak sorsában osztozott. 1433-ban Báthory Péternek és fiainak birtoka, de hosszabb-rövidebb ideig más birtokosai is voltak.

A 18. században lakatlanul, pusztán állt, határát ekkor bátori lakosok művelték, és ekkor birtokosai a Péchy és Luby család tagjai voltak. A 18. század végétől a 19. század közepéig a Károlyi család volt legnagyobb birtokosa, de a századfordulón jelentős birtoka volt még itt Zselénszky Róbertné Károlyi Klárának is.

A település 1922-től Szatmár vármegye Mátészalkai járásának körjegyzősége volt. 1950-től nagyközség lett, és Szabolcs-Szatmár megye Nyírbátori járásához tartozott. 1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó nagyközség.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Hudák Mihály (független)^[3]
• 1994–1998: Hudák Mihály (független)^[4]
• 1998–2002: Vajdics Mihály (Fidesz-FKgP)^[5]
• 2002–2006: Vajdics Mihály (független)^[6]
• 2006–2010: Tóth Zoltán (VVKE)^[7]
• 2010–2014: Tóth Zoltán (független)^[8]
• 2014–2019: Szép Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Hornyák János (független)^[10]
• 2024– : Hornyák János (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1972	1963	1964	1890	1824	1829	1877
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,2%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (21,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,9%, református 9,1%, görögkatolikus 39,4%, felekezeten kívüli 3,8% (29% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak és szlovénnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,3% volt római katolikus, 11,9% református, 43,4% görög katolikus, 2,5% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 4,7% felekezeten kívüli (28% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Római katolikus kápolna – Az 1780-as években épült, késő barokk stílusban. Az épület egyhajós, egyszerű huszártornyos.
• Görögkatolikus templom
• Vasvári Pál mellszobra – 1976-ban Rátonyi József készítette.
• Vasvári Pál (1826–1849), az 1848-as események egyik vezére itt töltötte gyermekkorát. Édesapja Fejér Pál görögkatolikus lelkész volt. Fia, Fejér Pál az itt töltött évek emlékére változtatta nevét Fejérről Vasvárira.

Jegyzetek

1. Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
5. Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
6. Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
7. Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
8. Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
9. Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
10. Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
12. Nyírvasvári Helységnévtár
13. Nyírvasvári Helységnévtár

Külső hivatkozások

• Nyírvasvári az utazom.com honlapján^{[halott link]}

Kapcsolódó szócikkek

• Földrajzportál
• Magyarország-portál