Nándorhegy (Oțelu Roșu, Ferdinandsberg) | |||
A Szent György-templom Nándorhegyen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Bánság | ||
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Krassó-Szörény | ||
Rang | város | ||
Községközpont | Oțelu Roșu | ||
Beosztott falvak |
| ||
Polgármester | Simion Iancu | ||
SIRUTA-kód | 51207 | ||
Népesség | |||
Népesség | 7968 fő (2021. dec. 1.) +/- | ||
Magyar lakosság | 104 (1%, 2021)[2] | ||
Község népessége | 8497 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 184 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 268 m m | ||
Terület | 63,81 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 32′, k. h. 22° 22′45.533333°N 22.366667°EKoordináták: é. sz. 45° 32′, k. h. 22° 22′45.533333°N 22.366667°E | |||
Nándorhegy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nándorhegy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nándorhegy (románul Oțelu Roșu) város Romániában, Krassó-Szörény megye északkeleti részén.
A város területén találtak már a kőkorból visszamaradó jeleket is. A római-dák háborúban a frontvonalak a város területe körül terültek el. Később a Magyar Királyság, majd pedig az Oszmán Birodalom része. Miután a város felszabadult a török uralom alól, a Habsburg Birodalom területének részévé vált, rengeteg német telepedett le a Szörénységbe. 1918-ig Krassó-Szörény vármegye Facsádi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződéssel Romániához csatolták, ekkortól kezdve a román király után "Ferdinánd"-nak nevezték. A második bécsi döntés nem érintette, tehát 1918 óta folyamatosan Romániához tartozik. 1947-től román neve "Oțelu Roșu" (jelentése: "Vörös Acél", valószínűleg a város nagy múltú fémmegmunkálására utalva adták neki a hatalomra kerülő kommunisták).
A város körülbelük 260 m-es tengerszint fölötti magasságon helyezkedik el, a Ruszkai-havasok és a Tarca-hegység vonulatainak találkozásánál, illetve a Bisztra völgyében. Alacsony elhelyezkedése miatt az időjárás enyhe, télen ritkán van huzamosabb ideig hó.
A város lakossága csökkenőben: 2000-ben 12 989 lakosa volt, míg 1999-ben 13 128, majd 2002-ben 11 749 lakosa volt. A lakosság csökkenése valószínűleg annak tudható be, hogy a gyárak és a foglalkoztató üzemek 1989-től kezdve folyamatosan bezáródtak, az életszínvonal pedig nagyot zuhant, a munkanélküliség óriásit ugrott. 2002-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 11.749 lakosából 10.596 román (90,18%), 476 magyar (4,05%), 476 német (4,05%), 98 cigány (0,83%) és 103 egyéb (0,87%) nemzetiségű volt.