Oberhaag
| Oberhaag | |||
 | |||
| Oberhaag katolikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Leibnitzi járás | ||
| Irányítószám | 8455 | ||
| Körzethívószám | 03455 | ||
| Forgalmi rendszám | LB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2136 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 323 m | ||
| Terület | 35,97 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 41′ 10″, k. h. 15° 19′ 52″46.686111°N 15.331111°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 10″, k. h. 15° 19′ 52″46.686111°N 15.331111°E | |||
| Oberhaag weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oberhaag témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Oberhaag osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 2165 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
.JPG)
Oberhaag a tartomány déli részén fekszik közvetlenül a szlovén határ mellett, a Nyugat-Stájerország régióban, a Saggau folyó mentén. Az önkormányzat 7 falut fog össze (valamennyit a saját katasztrális községében): Altenbach (216 lakos), Hardegg (170), Kitzelsdorf (225), Krast (202), Lieschen (383), Obergreith (290), Oberhaag (722).
A környező települések: nyugatra Eibiswald és Sankt Martin im Sulmtal, északra Gleinstätten, északkeletre Sankt Johann im Saggautal, keletre Arnfels és Leutschach an der Weinstraße, délre Podvelka és Radlje ob Dravi (utóbbi kettő Szlovéniában).
Története
[szerkesztés]Oberhaagot először egy oklevélben említik, amelyben egy bizonyos Reinbertus von Muorekke bizonyos in superiori hage (Haag fölötti) javakat adományozott St. Paul in Lavanttal kolostorának. Feltehetően ő is olyan "egypajzsos lovag" volt, mint számos társa, akik kis erődjeinek nyomai máig megtalálhatóak a Haagnak nevezett térségben. Bizonyos von Kohlberg (ma Oberhaag része) fivéreket 1170-ben is megemlítenek egy leibnitzi egyházközségi oklevélben.
A falu sokáig az 1788-ban létrehozott arnfelsi egyházközséghez tartozott, első kápolnáját is csak 1795-ben építették. A község területén épült Thunau kastélya, amely a 18. századra romba dőlt és mára nyom nélkül eltűnt.
Az ausztriai önkormányzatok 1850-es megalakulásakor Oberhaag Arnfels tanácsához került, amelytől 1878-ban vált el és szerezte meg önállóságát. Ausztria 1938-as Anschlussa után a Stájer reischsgau része volt, a második világháború után pedig a brit megszállási zónába került.
Lakosság
[szerkesztés]Az oberhaagi önkormányzat területén 2017 januárjában 2165 fő élt. A lakosság 1934 (akkor 2617 lakos) óta lassan, de folyamatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 2,9%-os volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- a katolikus plébániatemplom
- az 1908-ban, Ferenc József trónra lépésének 60. évfordulójára épült általános iskola
- a Délstájer natúrparkhoz tartozó Altenbach-szurdok
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Oberhaag című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 61024 – Oberhaag Statistik Austria
A Wikimédia Commons tartalmaz Oberhaag témájú kategóriát.
