Oltványi Imre | |
A Magyar Nemzeti Bank 6. elnöke | |
Hivatali idő 1945. április 17. – augusztus 31. | |
Előd | Temesváry László |
Utód | Kárász Artúr |
Magyarország pénzügyminisztere | |
Hivatali idő 1945. július 21. – november 12. | |
Előd | Vásáry István |
Utód | Gordon Ferenc |
A Magyar Nemzeti Bank 8. elnöke | |
Hivatali idő 1945. november 15. – 1946. augusztus 9. | |
Előd | Kárász Artúr |
Utód | Csejkey Ernő |
A Szépművészeti Múzeum főigazgatója | |
Hivatali idő 1949 – 1952 | |
Előd | Genthon István |
Utód | Redő Ferenc |
Született | 1893. február 20.[1] Bácsalmás |
Elhunyt | 1963. január 13. (69 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Párt | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt |
Gyermekei | Oltványi Ambrus |
Foglalkozás |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1920) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Oltványi Imre témájú médiaállományokat. |
Oltványi Imre, írói álnéven Ártinger Imre (Bácsalmás, 1893. február 20. – Budapest, 1963. január 13.) magyar politikus, pénzügyminiszter, művészeti író, műgyűjtő, műkritikus.
1920-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett doktorátust. Közben tanult a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián is. 1920–21-ben az Országos Földműves Szövetség titkára, 1922-től 1944-ig a Magyar Jelzálog Hitelbank tisztviselője (1925-től igazgatója, 1937-től ügyvezető igazgatója).
1930-ban alapító tagja a Független Kisgazdapártnak, amelyben mindvégig vezető szerepet töltött be. 1943-tól a párt Polgári Tagozatának elnöke. A II. világháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban.
1945. januárjától a Magyar Nemzeti Bank elnöke, július 21-től november 12-ig pénzügyminiszter, 1945. decembertől 1946. júliusáig ismét a Nemzeti Bank elnöke. 1945–47-ben nemzetgyűlési képviselő. 1947–48-ban berni magyar követ.
1949-től a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke, 1950-től nyugdíjazásáig, 1952-ig a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Magángyűjteményét a bajai Türr István Múzeumra hagyta.
Újságokban és folyóiratokban nagyszámú – főleg képzőművészeti tárgyú, a modern művészetet propagáló – cikke jelent meg. 1935–38-ban a Magyar Művészet című folyóirat szerkesztője. 1942–44-ben a Magyar Nemzet állandó képzőművészeti kritikusa.