Othnielia | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: késő jura, 150 Ma | ||||||||||||||||
Az Othnielia az Ősi Élet Észak-Amerikai Múzeumában (North American Museum of Ancient Life) | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Othnielia témájú médiaállományokat és Othnielia témájú kategóriát. |
Az Othnielia a madármedencéjű dinoszauruszok egyik neme, melyet felfedezője, a 19. századi amerikai őslénykutató professzor, Othniel Charles Marsh után neveztek el. Peter Galton az Othnielia rex taxont 1977-ben, a Marsh által (1877-ben) létrehozott Nanosaurus rex fajból hozta létre.[1][2]
Az Othnieliához tartozó maradványokat Wyoming, Utah és Colorado államokban, a késő jura kori (oxfordi-tithon korszakbeli) Morrison-formációban fedezték fel,[3] de Galton 2007-es, a Morrison madármedencéjűiről szóló áttekintésében csak az YPM 1875 katalógusszámú lelet (a „Nanosaurus” 'rex' holotípus combcsontja) és néhány feltételesen hozzá kapcsolt koponya alatti csontmaradvány szerepel. A combcsontot nem tekintette diagnosztikusnak, ezért az Othnielia kétséges nemmé, a két részleges csontváz pedig az új Othnielosaurus nem részévé vált.[4] Nem volt biztos, hogy ezt széles körben elfogadják, de ilyen jellegű taxonómiai döntések korábbról is ismertek (például a Marasuchus és a Lagosuchus esetében).
Az Othnielosaurushoz kapcsolt maradványok nélkül az állat kétséges nemnek számít és csak általánosságban írható le a hasonló állatok alapján. Egy dinoszauruszhoz képest viszonylag kicsinek számító, gyors mozgású, két lábon járó, aránylag kis mellső és hosszú hátsó lábakkal rendelkező növényevő volt, melynek hossza körülbelül 1,5–2 méter, a tömege pedig nagyjából 10 kilogramm lehetett.[3] A nem tagjai „othy” becenéven, kis, fára mászó növényevőként szerepelnek az Őslénypark című regényben, bár erre a viselkedésre nincs bizonyíték.
Galton cikkében csak az Othnielia holotípusa és két további részleges csontváz szerepelt, így a szakirodalomban felbukkant egyéb csontvázak besorolatlanok maradtak. Közéjük tartozik az Aathal Múzeum egy majdnem teljes példánya is, ami a „Barbara” becenevet kapta,[5][6] és egy fogcsont (MWC 5822 katalógusszámmal, szintén az O. rex részeként).[7] A Természet és Tudomány Denveri Múzeumának (Denver Museum of Nature and Science) kiállításán szintén láthatók Othnieliaként azonosított csontvázak.
Kathleen Brill és Kenneth Carpenter egy fiatal ornithopodáról, feltehetően egy Othnielia rexről számolt be, melyet a coloradói Garden Parknál, a Morrison-formációban találtak.[8] A példányt kis csontjai, összeforratlan csigolyaívei és hosszú csontjainak „lyukacsos és nem teljesen kialakult” végződései miatt tartják kifejletlennek.[9] A példány a DMNH 21716 katalógusszámot kapta.[10] A csontváz öt gesztenyebarna homokkő blokkba ágyazódott.[11] Ha a példány valóban egy O. rex, akkor a mérete nagyjából harmadakkora, mint egy felnőtté.[12] A példány kronológiai korát azonban nem tudták megbecsülni, mivel az Othnielia tojásai és fiókái még nem kerültek elő.[13]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Othnielia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.