Ottendorf an der Rittschein | |||
A Szt. Ilona-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Hartberg-fürstenfeldi járás | ||
Irányítószám | 8312, 8262 | ||
Körzethívószám | 03114 | ||
Forgalmi rendszám | HF | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1560 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 297 m | ||
Terület | 14,27 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 02′ 56″, k. h. 15° 54′ 02″47.048889°N 15.900556°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 56″, k. h. 15° 54′ 02″47.048889°N 15.900556°E | |||
Ottendorf an der Rittschein weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottendorf an der Rittschein témájú médiaállományokat. | |||
Ottendorf an der Rittschein osztrák község Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában. 2017 januárjában 1559 lakosa volt.
Ottendorf an der Rittschein a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, a Rittschein folyó mentén. Az önkormányzat 4 települést egyesít: Breitenbach (94 lakos), Ottendorf an der Rittschein (808), Walkersdorf (353) és Ziegenberg (282).
A környező önkormányzatok: északra Ilz, délre Riegersburg, nyugatra Markt Hartmannsdorf.
Ottendorfot feltehetően röviddel azután alapították, hogy a magyar-osztrák határt III. Henrik császár kitolta a Lapincsig és megkezdték a korábbi gyepűvidék betelepítését. Neve Ottófalvát jelent, talán Otto von Riegersburg után. Neve először 1318-ban jelenik meg a seckaui apátság egyik oklevelében. A középkor során Ottendorf és Walkersdorf a riegersburgi uradalomhoz tartozott.
A települési önkormányzatok 1850-es alakulásakor Walkersdorf önálló községi tanácsot hozott létre, míg Ottersdorf csak 1935-ben szakadt el Oedtől (ma Markt Hartmannsdorf része). A két község 1969-ben egyesült.
A Ottendorf an der Rittschein-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1559 fő élt. A lakosságszám 1991 óta (akkor 1329 fő) gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 0,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 97,4%-a római katolikusnak, 0,3% evangélikusnak, 1,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.