Ottobeuren

Ottobeuren
Ottobeuren címere
Ottobeuren címere
Ottobeuren zászlaja
Ottobeuren zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
JárásUnterallgäu járás
Irányítószám87724
Körzethívószám08332
RendszámMN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség8767 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség156,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság660 m
Terület55,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 10° 17′ 58″47.941389°N 10.299444°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 10° 17′ 58″47.941389°N 10.299444°E
Ottobeuren (Bajorország)
Ottobeuren
Ottobeuren
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Ottobeuren weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottobeuren témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ottobeuren település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 8767 fő (2023. december 31.).[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2023 között
Lakosok száma
1447
4717
6896
7317
7949
8137
8273
8314
8594
8767
1875195019751987201220142016201720212023
Adatok: Wikidata

Fekvése

[szerkesztés]

Memmingentől délkeletre fekvő település.

Története

[szerkesztés]
1766-os metszet

Ottobeuren hírnevét több mint ezer éve a 764-ben épült benedekrendi apátság(wd) (Benediktiner-Abtei) alapozta meg. A 18. század elején lebontották a középkori kolostort és templomát, és a legjelentősebb művészek bevonásával (pl.: Johann Michael Fischer) részben a régi alapfalak megtartásával az egész komplexumot újjáépítették. Az 1811-1825 között épült kolostorépület egyik szárnya most gazdag egyházi gyűjtemény múzeuma. A hatalmas kéttornyú bazilika szentélye belenyúlik a kolostorfalba és hullámos alaprajza érdekes ellentéte a kolostor szigorúan négyzetes tömbjének. A bazilika épülete a német barokk egyik legjelentősebb alkotása. 1737-1766 között épült Johann Michael Fischer irányításával.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Bazilika - Szép barokk orgonája van, belső díszei: - Johann Jakob Zeiller freskói, Johann Michael Feuchtmayer stukkói - már a rokokó jegyében készültek. Az utóbbi évtizedek óta nagy közönséget vonzó hangversenyei kedvéért 1957-ben új modern orgonát építettek. A templom legrégibb kincse egy 12. századi román feszület és a román Szt. Ulrik-kehely.
  • Kolostorépület - Az épületbe érve előbb szép barokk kerengőjén, "színháztermén" haladunk át, a császárok termébe érünk, melyet Anton Sturm 16 császárszobra díszít, majd a 44 márványoszloppal kialakított rokokó könyvtárterembe érünk, melyet Johann Baptist Zimmermann alakított ki.

Galéria

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)