Pánuco | |
Río Pánuco | |
Hajó a Pánuco folyón | |
Közigazgatás | |
Országok | Mexikó |
Államok | México, Hidalgo, Querétaro, San Luis Potosí, Tamaulipas, Veracruz |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 510 km |
Vízhozam | 645 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 84 956 km² |
Forrás | Leghosszabb ág: México államban Ahonnan Pánuco a neve: Moctezuma és Tampaón folyók összefolyása |
é. sz. 19° 38′ 10″, ny. h. 99° 31′ 21″19.636200°N 99.522500°W | |
Torkolat | Mexikói-öböl, Tampico és Ciudad Madero városoknál |
é. sz. 22° 15′ 45″, ny. h. 97° 47′ 10″22.262500°N 97.786000°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pánuco témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Pánuco Mexikó egyik folyója. Több folyó összefolyásából alakul ki, Pánucónak csak az utolsó kb. 180 km-es, alföldi szakaszát hívják Veracruz állam területén, mely rövid szakaszon San Luis Potosí és Tamaulipas államokkal is határt képez. Tampico és a vele egybeépült Ciudad Madero városánál, Tamaulipas állam határán ömlik a Mexikói-öbölbe.
Forrásfolyóit is figyelembe véve leghosszabb ága 510 km hosszú, vízgyűjtő területe 84 956 km²-es. Átlagos vízhozama évente 20 330 millió m³, vagyis 645 m³/s.[1]
Ez a leghosszabb ág México államban ered Tepeji néven, majd Hidalgo állam határát már Tula néven keresztezi. Először belefolyik a Salado, majd a San Juan folyó, innentől kezdve Moctezumának hívják. Északkelet felé, egy hosszú szakaszon Querétaro állam határán folyva eléri San Luis Potosí területét, majd Veracruz határát, ahol összefolyik a nyugat felől érkező Tampaónnal (mely a Verde és a Guanajuato államot is érintő Santa María folyókból keletkezett). Innentől kezdve Pánuco néven kanyarog az alföldi vidéken a Mexikói-öbölig.
A terület felfedezőjének Juan de Grijalvát tekintik annak ellenére, hogy több kutatás szerint Amerigo Vespucci már 1497–98-as útja során eljutott ide.[2]
A folyó élővilágában ma nagy károkat okoz a jelentős környezetszennyezés, mely már a parti városok lakosságát is veszélyezteti.[3][4] Egy 2009-es adat szerint másodpercenként 3,2 m³ szennyvíz jut a folyóba, a torkolatvidéki nagyvárosok pedig évtizedes lemaradásban vannak a víztisztítás-vízkezelés terén.[5]