Püspökszilágy | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Váci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tordai Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 2166 | ||
Körzethívószám | +27 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 743 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,3 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 44′, k. h. 19° 19′47.733333°N 19.316667°EKoordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 19° 19′47.733333°N 19.316667°E | |||
Püspökszilágy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Püspökszilágy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Püspökszilágy község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Püspökszilágy Váctól délkeletre a Nyugati-Cserhát déli nyúlványai között búvik meg, a várostól mintegy 15-16 kilométer távolságban. Határa 2530 hektárnyi területének nagyobbik felét ma is összefüggő, – jórészt tölgyes, cseres – erdők foglalják el.
Zsáktelepülés, közúton csak Váchartyánon és Kisnémedin érhető el, a 2105-ös útból kiágazó 21 114-es számú mellékúton. A közösségi közlekedés járművei közül a Volánbusz három helyközi autóbuszjárata érinti: a 313-as, a 315-ös és a 339-es járatok.
A település a nevét a környező szilfaerdőről kapta, valamint arról, hogy a terület eredetileg a váci püspök birtokához tartozott. A középkorban még csak 12 zsellércsalád élt a faluban, de mára a lakosság lélekszáma meghaladja a 700 főt. Mivel a falu völgyben fekszik, a környező domboknak önálló nevei vannak, pl. Malató, Kutya-hegy, Ordító stb.
Régen önálló községként létezett a Püspökszilágy és Galgagyörk között félúton elhelyezkedett Szór is, de mára csak honvédségi laktanyát találunk Szórban, ami közigazgatásilag Püspökszilágyhoz tartozik, csak az erdőt hívják annak, hisz már nincsen ott semmilyen község.
A kommunista időszakban Püspökszilágy határába telepítették a Radioaktív Hulladékfeldolgozó Telepet (RHT), amelynek a szomszédos váckisújfalusiak a tavukat köszönhetik. (Kevesen tudják, hogy a tavat azért ásták Szilágy és Újfalu közé, hogy azon mérjék a környezetszennyezés mértékét.) Manapság annyi haszna van a RHT-nek, hogy a falu sok támogatást kapott a telep fenntartásáért felelős közhasznú társaságtól, így tudták például felújítani a közvilágítást.
Püspökszilágy egyike volt annak az öt magyarországi településnek (Bátyával, Rákócziújfaluval, Ruzsával és Tiszatarjánnal együtt), amelyekben 2020-ban mintaprojekteket indítottak, arra keresve hazánkban alkalmazható módszereket, hogy miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre több gondot okozó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.[3]
A településen 2015. július 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választás négy polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő polgármester nem szerepelt, mandátumát a voksolás eredményeként a közvetlen elődje vehette vissza.[11]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 756 | 745 | 720 | 743 | 729 | 739 | 743 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,3% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,6%, református 4,7%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 5,2% (23,8% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,1% ukránnak, 0,1% németnek, 0,1% románnak, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,9% volt római katolikus, 5,5% református, 1,6% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 2,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).[15]