Pancho Aréna | |
UEFA | |
Adatok | |
Elhelyezkedés | Magyarország, Felcsút, Fő út |
Építés éve | 2012–2014 |
Megnyitás ideje | 2014. április 21. |
Felület | füves |
Befogadóképesség | 3865 |
Tulajdoni viszonyok | |
Tulajdonos | Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány |
Kezelő | Puskás Akadémia FC |
Az építkezés adatai | |
Építész | Makovecz Imre, Dobrosi Tamás |
Költség | 3,8 milliárd forint |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 27′ 50″, k. h. 18° 35′ 12″47.464000°N 18.586800°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 50″, k. h. 18° 35′ 12″47.464000°N 18.586800°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pancho Aréna témájú médiaállományokat. |
A Pancho Aréna, hivatalos nevén a Puskás Akadémia Pancho Aréna a felcsúti Puskás Akadémia FC labdarúgóklub 2014-ben elkészült stadionja.
A Pancho elnevezés Puskás Ferenc keresztnevének spanyol változatának, a Franciscónak becézése. Spanyolországban így nevezték Puskást. A stadion nevére több változat is létezett a tervezése, építése során, az Aranycsapat Stadion, a Makovecz Stadion (Makovecz Imre stílusában épült),[1] és a felcsúti stadion név is szóba került.[2]
A terveket Makovecz Imre kezdte el, azonban 2011-es halála után Dobrosi Tamás fejezte be.[3][4][5] Az UEFA 2-es kategóriába sorolta a 3500 fő befogadóképességű stadiont.[3] A stadion alapvetően a Puskás Akadémia FC mérkőzéseire, valamint nemzetközi és válogatott ifjúsági tornákra készült.[6] A kivitelezés 2012 áprilisában kezdődött.[5]
FutballsTopTen sportportál 2016-os toplistáján a felcsúti Pancho Arénát tette az első helyre a földkerekség legszebb stadionjainak rangsorában.
A tulajdonos a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány.[6][7] A stadion 3,8 milliárd forintból épült.[1][6] Az összeg a TAO-programon (társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszere[8][9]) keresztül kapott 2,7 milliárd forintnyi támogatásból,[10] önrészből, valamint magáncégek felajánlásaiból tevődött össze.[6]
Az első, még megnyitó előtti esemény, igaz zárt kapuk mögött lebonyolítva, 2014. április 1-jén a Puskás Akadémia – DVSC-TEVA Ligakupa negyeddöntő mérkőzés visszavágója volt.[11]
A hivatalos megnyitóra 2014. április 21-én került sor, a 2014-es Puskás-Suzuki-kupa döntőjét megelőzően, amelyen a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia és a Real Madrid U17-es csapata játszott egymással.[12]
A stadion az egyik helyszíne volt a 2014-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságnak.[6][13] A nyitómérkőzést és az egyik elődöntőt is itt rendezték.[14]
2015. június 13-án az Omega Beat-Mise volt az első koncert, amit a stadionban rendeztek. Előtte a nézők kivetítőn tekinthették meg a Finnország–Magyarország Európa-bajnoki selejtező mérkőzést.[15] Mihály Tamás, az együttes basszusgitárosa nyilvánosan kiállt véleménye mellett, hogy nem ért egyet az együttes stadionbéli fellépésével, ezért nem vett részt rajta.[16]
2018. március 26-án a stadionban rendezték meg a Bulgária-Kazahsztán barátságos labdarúgó-mérkőzést, amelyet előbbi válogatott nyert meg 2-1-re.[17][18]
Dátum | Kiírás | Hazai csapat | Vendég csapat | Eredmény | Nézőszám |
---|---|---|---|---|---|
2018. március 26. | Barátságos | Bulgária | Kazahsztán | 2-1 | 100 |
2023. november 15. | 2024-es EB-selejtező | Izrael | Svájc | 1-1 | 2.024 |
2023. november 18. | 2024-es EB-selejtező | Izrael | Románia | 1-2 | 2.921 |
A stadion megépítése hamar politikai és közéleti viták tárgyává vált, miután a létesítményt sokan Orbán Viktor miniszterelnök „szívügyének”, úri passziójának tekintették, a stadion V.I.P. páholyát Orbán Viktor állami tisztségviselők és üzletemberek szórakoztatására használja,[19] ez ügyben számos politikai és egyéb bírálat is megjelent, különösen azután, hogy híre ment: a stadiont közpénzből építették. A vádakra Orbán és mások azt válaszolták, hogy a 3,8 milliárd forint 70 százaléka társasági adójuk egy részét felajánló, nyereséges magáncégektől érkezett, az úgynevezett TAO-program keretében, míg a maradék 30 százalékot az akadémia teremtette elő magánadományokból és hitelből. Ezzel szemben azonban a költségek mégiscsak adóforintokból állnak: 2011. július 1-je óta társasági adókedvezmény (TAO) vehető igénybe, ha a vállalkozások támogatják az úgynevezett látvány-sportágakat, vagyis a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot. A támogatás céljai törvényben meghatározottak, ezért a szakszövetségekhez, amatőr és profi sportszervezetekhez, közhasznú alapítványokhoz befolyó pénzt utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági követelményeket szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra lehet költeni. Tehát stadionépítésre is. 2012-ben 15 milliárd forint folyt be a focicsapatokhoz TAO-ból, ebből 2,8 milliárd Felcsútra került, vagyis több mint amire számítottak. 2013-ra az MLSZ 2,2 milliárd forintos támogatást javasolt az alapítványnak. Orbán tehát téved, amikor azt mondja, hogy a társasági adókedvezmény magánadomány. Valójában közjogi értelemben közpénz, állami támogatás, a bevezetésekor így kellett engedélyeztetni az Európai Bizottsággal. Másképpen fogalmazva, ha nem lenne, akkor adó formájában be kellene fizetniük a cégeknek, vagyis ez a bevétel hiányzik az államkasszából.[20][21][22]
További kritikákra adott okot, hogy a 3500 férőhelyes stadionban az átlagnézőszám ezer fő körül volt,[23] a profi stadionban kétszer annyi ülőhely van, mint ahányan Felcsúton laknak.[19][24] Ezen később állítólag ingyenes buszjáratokkal próbáltak javítani.[25]
A stadion megépítésének körülményei hasonlóak az 1975-ben megnyitott romániai Stadionul Viitorul létesítményhez, amely Nicolae Ceaușescu diktátor szülőhelyén épült fel.[26]
A stadion közvetlenül a miniszterelnök háza mellé épült, továbbá a létesítmény házirendje egyebek mellett tiltja az aktuálpolitizálást is.[27]