Pandzsír-konfliktus | |||||||||||||||||
A Pandzsír-völgy, kékkel kiemelve Afganisztán térképén. | |||||||||||||||||
Dátum | 2021. augusztus 17. – napjainkig | ||||||||||||||||
Helyszín | Afganisztán (Pandzsír-völgy, Parvan, Baglán tartomány) | ||||||||||||||||
Eredmény | A Pandzsír-erők elfoglaltak három körzetet Baglán tartományban és Csarikárt A tálibok visszafoglalták a három körzetet | ||||||||||||||||
|
A Pandzsír-konfliktus az összeomlott Afganisztáni Iszlám Köztársaság és az Afganisztáni Iszlamista Emírség között zajlik. Az utóbbit a tálibok irányítják. 2021. augusztus 17-én kezdődött Kabul ostromát követően.
A harcok a tálib erők győzelmével végződtek, már csak kis helyi ellenállási gócok maradtak. A felkelők vezetői valószínűleg Tádzsikisztánba menekültek.
A Pandzsír-völgy, amely lényegében megegyezik Pandzsír tartománnyal, felett az Afganisztáni Iszlám Köztársaságnak de facto hatalma van, és a The Week szerint 2021 augusztusára ez az egyetlen tartomány, amely nincs tálib kezekben.[1]
A Pandzsír-völgy lakossága nagyrészt tádzsikokból áll, a tálibok zöme viszont pastu.[2]
A völgy ismert jó védhetőségéről, természeti adottságai miatt. A Hindukus hegyekkel körülvett terület soha nem került tartósan a szovjetek kezére az 1980-as évekbeli megszállás alatt sem.[3] A tálibok sem tudták 1996-os hatalomátvételük után elfoglalni.[2]
2021. augusztus 17-én Amrulla Száleh — az afgán alkotmány alapján — kinevezte magát Afganisztán elnökének a Pandzsír-völgyből, és megígérte, hogy folytatni fogja az ellenállást a tálibok ellen.[4] Támogatta kinevezését Ahmed Masszúd, Biszmilla Hán (az Afganisztáni Iszlám Köztársaság védelmi minisztere) és a dusanbei afgán nagykövetség is.[4][5] Az afgán nemzeti hadsereg fennmaradt katonái elkezdtek a völgyben gyülekezni,[1][1] civilekkel együtt.[6]
2021. augusztus 23-án Masszúd kapcsolatba lépett meg nem nevezett amerikai hivatalnokokkal.[7]
Kabul ostroma előtt a pandzsír-völgyiek elkezdték a katonai felszerelések – pl. helikopterek és járművek – áthelyezését a főváros környékéről a Pandzsír-völgybe.[8] Itt csatlakoztak hozzájuk az afgán hadsereg olyan parancsnokai és katonái,[8] akik korábban Baglán tartományban gyűltek össze menekülésüket követően.[9] Orosz számítások szerint a tálibellenes erők augusztus közepén 7000 embert számláltak.[10] Más becslések alapján minimálisan 2000, legfeljebb 10.000 harcosuk lehet.[11] 2021. augusztus 22-én Ahmed Masszúd kijelentette, hogy nagyjából 9000 katonával rendelkeznek és pár Humwee katonai terepjáróval.[12]
Van különbség Masszúd és Amrulla Száleh között. Masszúd jó kapcsolatban volt Pakisztánnal, amely sokáig a tálibok hátországának számított, míg Száleh Pakisztán- és tálibellenes. Így Masszúd hajlandó megegyezésre jutni a tálibokkal, míg Száleh kevésbé.[12] Augusztus 22-én az ellenállás bejelentette, hogy több helyi milícia is elkezdett egyedül küzdeni a tálibok ellen, a pandzsíriaiktól függetlenül. Jasin Zia szerint az ellenállás öt helikopterhez is hozzájutott, amelyeket korábban az afgán hadsereg használt.[13]
2021. augusztus 23-án BM-21 Grad sorozatvetők is az ellenállás kezére kerültek.[7]
Az amerikai Terrorizmus Elleni Központ szerint a tálibok 60 ezer fővel és 200 ezer támogatóval rendelkeztek Kabul elfoglalása előtt.[14] Az afgán területek gyors megszerzése után a tálibok sok katonai eszközt szereztek, többek között járműveket és helikoptereket is.[15]
2021. augusztus 17-én a Pandzsír-völgy minden oldala ostrom alatt állt, de közvetlen támadások még nem érték.[16] 2021. augusztus 22-re Ahmed Masszúd hadserege főként Pandzsír megvédésére koncentrált.[12]
2021. augusztus 22-én az iszlamista emírség négy órát adott az ellenállóknak, hogy megadják magukat.[17] Az al-Arábijának adott interjúban Masszúd elutasította az ultimátumot.[17] Ennek eredményeként a tálibok bejelentették, hogy több száz katonát küldenek a völgybe.[18] 2021. augusztus 23-án megbeszélések történtek a tálibok és a pandzsír vezetők között, de sikertelenek voltak.[19] Ali Majszam Nazári, az ellenállás szóvivője azt mondta, hogy a tálibok olyan feltételeket szabtak, mint egy központi kormány, habár választások nélkül kerültek hatalomra. Ezeket a feltételeket a pandzsír képviselő elutasította, mert egy olyan hatalmat szeretett volna, amely tiszteli az autonómiát és a polgári jogokat.[7]
2021. augusztus 22-én egy ismeretlen tálib szóvivő azt nyilatkozta, hogy „több száz mudzsáhid tart a Pandzsír-völgy felé, hogy irányításuk alá vegyék, miután helyi hivatalnokok elutasították a békés átadást.”[20]
2021. augusztus 18-án Parván tartományból hírek jöttek, hogy Száleh csapatai átvették Csarikárt a táliboktól.[9][21] Ezek mellett a Szálang-hágó közelében is voltak harcok.[9][22] A következő nap megjelentek videók, amelyben szerepeltek a régi, tálibellenes Északi Szövetség zászlói.[23]
2021. augusztus 20-án tálib-ellenes katonák visszaszerezték Andarabot, Pulihilszárt és Diszalát. A tálibok azt nyilatkozták, hogy 15 harcosuk halt meg a küzdelemben, más információk szerint 60.[6][24] A három körzetben lázadások voltak, amelyeket a helyi rendőrfőnökök vezettek a tálibok ellen.[25] Biszmilla Hán bejelentette a körzet sikeres visszafoglalását Twitteren.[26]
A pandzsír ellenállás később megerősítette részvételüket a bagláni történésekben, és bejelentették, hogy terveznek megszerezni egy északi autópályát, amellyel kapcsolatba léphetnének Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal.[23] A tálibok az általuk ajánlott amnesztia elárulásának nevezték az ellenállást.[27] 2021. augusztus 22-én tálib harcosokat küldtek Kesnabádba és Andarabba, hogy raboljanak el kisgyerekeket, akik a tálibellenes erők gyermekei voltak.[28]
2021. augusztus 23-án a tálibok azt nyilatkozták, hogy visszafoglaltak három körzetet Pandzsír tartományban.[29] Egy tálib körzetfőnököt megöltek a harcok alatt.[30]
2021. augusztus 24-én a Pandzsír ellenállás elfoglalta Banut és Diszalát.[31]
2021 augusztusában megpróbáltak megegyezni egy békében, amelyet főként Száleh szeretett volna.[5][8] Augusztus 18-án Mohammad Zahir Agbár, az Afganisztáni Iszlám Köztársaság tádzsikisztáni nagykövete elmondta, hogy lehetséges lesz egy koalíciós kormány létrehozása a tálibokkal, a harcok befejezésére.[32]
2021. augusztus 21-én bejelentették, hogy pandzsír képviselők találkoztak Abdulla Abdullával és Hamid Karzai-jal, hogy beszéljenek a jelenlegi helyzetről, és biztonságos helyzetet teremtsenek az afgán nép számára.[33]
2021. augusztus 22-én az afganisztáni orosz nagykövetséget felkérte egy tálib képviselő, hogy lépjenek kapcsolatba a pandzsír vezetőkkel, hogy üljenek le tárgyalni.[34] Ezzel egyidőben az ellenállás egyik szóvivője, Ali Majszam Nazári, elmondta, hogy Ahmed Masszúd békés megoldást keres, olyan feltételekkel, hogy nem lesz központosított kormány és egyenlő jogok jutnak mindenkinek az országban.[12] 2021. augusztus 23-án Zabihulla Mudzsahíd tálib szóvivő azt nyilatkozta, hogy újabb katonákat küldenek a völgybe, de nyitottak a békés megegyezésre.[35]